A hatékony zsírégetés alapjai

A hatékony zsírégetés alapjai
Paróczi Arnold
2017. május 15.

A zsírégető edzés vagy "szálkásítás" nagyon népszerű témakör az edzéssel foglalkozók körében, hiszen a többségnek fordult már meg a fejében, hogy "de jó lenne egy picit kevésbé zsírosnak lenni".

És ehhez nem kell testépítőnek lenni, akinek kifejezett célja az esztétikum. A hobbi szinten edzők is érdekeltek általában abban, hogy "kicsit jobban nézzenek ki" és a definiált, tehát jól elkülönülő és látható, zsírmentes izomzat ezt adja. Nem is szólva azokról az (él)sportolókról, akik súlykategóriákban versenyeznek, náluk rengeteg múlik azon, mennyi zsírtól tudnak megszabadulni és mennyi idő alatt, esztétikum ide vagy oda.

A probléma tehát állandóan a felszínen van, és mint minden ilyennél, temérdek jobb és rosszabb megoldás vagy javaslat létezik. Nem is beszélve az évtizedekkel ezelőtti, azóta már megcáfolt tudományos eredmények köztudatban ragadt és dogmává kövült félrevezető információiról, és ami talán még rosszabb: a féligazságokról.

Most megpróbálunk rendet tenni a témában és ismertetni azokat az alapelveket, helyes irányvonalakat, amik a modern tudományos kutatásoknak megfelelnek és a naprakész edzők nagy sikerrel alkalmazzák profi atlétáknál és hobbi szinten edzőknél egyaránt.

 

Mitől indul el és történik meg a zsírégetés?

Az elv egyszerű, de betartani már nem olyan könnyű, főleg azok számára, akik teljesen más szokásokkal élnek a mindennapi életben:

Több kalóriát kell elégetni, mint amennyit beviszünk. Pont.

Ezt a jelenséget - eggyel tudományosabban - kalóriadeficitnek hívjuk. A kalóriadeficit az az állapot, amikor egységnyi idő alatt (például egy teljes nap) a napi fizikai aktivitásunk több energiát emészt fel, mint amennyit táplálkozással pótolunk. Ez az egyetlen egészséges(!) és követendő módja a zsírvesztésnek.

 

Befolyásoló tényezők

Egy korábbi cikkben már esett szó a testkompozíció változtatás alaptéziseiről, igaz, ott pont ellentétes előjellel. Akkor tömegnövelés oldalról közelítettük meg a kérdést, de a fő motívumok teljességgel megegyeznek a most tárgyalt témában is. Ezek pedig a testkompozíció változtatás szentháromsága: edzés - étkezés - pihenés. Ez a három, teljességgel mellérendelő viszonyban álló befolyásoló tényező lesz a "fogyás" alapja is.

Fő témánk most az edzés, de szóba kerül az étkezés is, mert ezen áll vagy bukik a jól megálmodott tervünk. A pihenés kicsit most háttérbe szorul, elég annyit tudnunk róla, hogy azok a hormonális folyamatok, melyek döntően befolyásolják a fogyást, alvás közben a legaktívabbak, ezért az ideális (körülbelül 8 órás) alvás elengedhetetlen lesz a kitűzött cél eléréséhez.

 

Étkezésről pár szóban

A cikk témája elsősorban tehát az edzés, de nem lehet elmenni az étkezés mellett, mert prioritást kell élveznie, mint a fogyásod legfontosabb faktorának.

Ha komolyan gondolod, hogy zsírt szeretnél veszíteni, akkor időt kell áldoznod rá. A bevásárlásra, a főzésre, a naplózásra. Ha nincs, csinálj! Például azokból az időintervallumokból, amik amúgy is csak kevéssé hasznosan viszik az idődet: social media, TV, játékok, netezés…

Ha még így sincs elég idő, eddz kevesebbet, hogy legyen! Igen, eddz kevesebbet! Az edzésidőhöz hasonlatosan jelölj ki kaja előkészítő időt is, amikor csak az étkezések elkészítésével foglalkozol! Ha ezt csak az edzésidő kárára tudod megtenni, hát legyen úgy!

 

Edzéselméleti alapelvek

Igazából az edzésben minden, amit csinálsz, támogatja a zsírvesztést. Mozogsz, amihez energiára van szükség, és ezt - legalábbis részben - zsírból fedezed. A zsírraktárakat használod fel, hogy energiát nyerj a mozgáshoz és az adaptációs folyamatokhoz, így azok eltűnnek, de legalábbis csökkennek. A hangsúly főként azon van, hogy az mennyire hatékony és milyen minőségben tudod támogatni az étkezéssel és a megfelelő pihenéssel.

 

Mikor eddz és mennyit?

Nem szabad elfelejteni, hogy minden egyes edzés az étkezéssel létrehozott kalóriadeficitben történik. Az edzéssel még inkább növeljük ezt a deficitet és feszegetjük a határokat. Éppen ezért nem szabad hosszú edzéseket tervezni, legyenek ezek maximum 45 percesek. Ebben a formában akár minden nap is lehet edzeni - helyes programozással és összeállítással persze. Egyéb esetben borítékoljuk magunknak a stagnálást, túledzést, esetleg a sérülést is. Az ennél hosszabb edzések (főleg ha napi 2 van) csak felesleges kockázatot hordoznak magukban.

A tapasztalat is azt mutatja, hogy kalóriadeficites táplálkozás mellett a 45 percnél hosszabb edzés már nem kecsegtet további előnyökkel, 35-40 perc lehet az ideális. Ne tévesszen meg a rövidség, igen intenzív edzésekről beszélünk!

Tehát ha a célunk a hatékonyság és a mielőbbi zsírvesztés, az edzéseinket a nagyobb gyakoriság és a rövidebb alkalmak felé érdemes eltolnunk.

A kalóriadeficites állapot sokaknál, főleg az arra érzékenyebbeknél, nem jelent jó kedélyállapotot. Az alacsony-mérsékelt szénhidrátbevitel miatt és az ennek következtében végbemenő hormonális folyamatok okán az egyén gyakran érez fásultságot, kedvtelenséget, ingerlékenységet és általános erőtlenséget. Főleg az elején, amikor még nem szokott hozzá. Ha esetleg ugrásszerűen vonja meg magától a szénhidrátot, akkor a helyzet még rosszabb. Tarts ebben is fokozatosságot!

A magasabb edzésfrekvencia ugyanis felgyorsítja az anyagcserét és az utólagos zsírégetés szempontjából is kedvező, mert a legfontosabb: zsírégető üzemmódban tartani a szervezetünket, amikor csak lehet.

 

Az utólagos zsírégetés

Évtizedek óta tartja magát a dogma, hogy "ha zsírt akarsz égetni, kardiózz!". Ez egyike a legártalmasabb dolgoknak a fitnesz világában: féligazság. "Kardiónak" a köznyelv az alacsony, de maximum közepes intenzitású, periodikusan ismétlődő mozdulatokból álló mozgást nevezi. Ilyen például a kocogás vagy futópadon kocogás, ellipszis tréneren, lépcsőzőgépen végzett munka. A szaknyelv nevezi még "egyenletes tempójú kardió"-nak vagy "2-es zónában" történő edzésnek, ez utóbbi azért, mert a meghatározott pulzustartományban (zónában) végezzük hosszan a munkát. Ez a zóna a maximális pulzus (közelítő számítás: 220-életkor) 65-70%-a, vagy nagy átlagban a 120-140/perc pulzustartomány. Ezt szokták még zsírégető pulzustartománynak is nevezni.

Ha azt kérdezzük, hogy: Milyen módszerrel lehet a leghatékonyabban zsírt égetni edzés közben? - akkor valószínűleg ez a fajta edzés az egyik helyes válasz.

Az ilyen jellegű, alacsony intenzitással végzett edzés sajátossága, hogy a szervezet először szénhidrátokból fogja fedezni a test energiaigényét és a mozgás megkezdése után körülbelül 35-40 perccel (ez nagyrészt edzettségi szinttől függ) kezdődik meg a zsírraktárak felhasználása és a mozgás végeztével, nem sokkal később be is fejeződik. Tehát ha 60 percet töltünk ilyen jellegű terhelés alatt, akkor 20-25 perc lesz az effektív zsírégetés, plusz az a rövid idő, amíg edzés után a pulzus a normál értékre nyugszik vissza. Ez aligha nevezhető hatékonynak.

Viszont ha a helyes kérdést tesszük fel, az így hangzik: Milyen módszerrel tudunk zsírt égetni akár 24 órán keresztül?

Erre a válasz pedig a Nagy Intenzitású Intervallum Edzés (HIIT). Ennek lényege, hogy nagy intenzitású munkát végzünk (sprint, kettlebell swing, kötél training, stb) viszonylag rövid ideig, majd rövid pihenőt tartunk, úgy megválasztva annak idejét, hogy a pulzus ne tudjon visszatérni a nyugalmi értékre. Majd ezt periodikusan ismételjük.

Ez a fajta edzésmódszer rendkívül fárasztó, ezért nem is folytatható sokáig. Nincs is rá szükség, mert viszonylag rövid idő alatt is meg tudjuk adni szervezetünknek az ingert, amivel a zsírraktárakat mobilizálni fogja, tehát a véráramba juttatja a tárolt zsírokat, ahonnan jó esetben a sejtekhez szállítódnak energia biztosítása céljából. Ez a nagyon erős inger szinte sokként hat a szervezetre, ezért az adaptációs folyamat 24-36 órán keresztül (vagy egyes esetekben még tovább) is eltart, melynek során a szervezet felépítő folyamatainak üzemanyagául a zsír szolgál majd!

Az utóbbi módszer nagyobb hasznosságát könnyű belátni, hiszen folyamatos edzéssel 2 óránál többet senki nem tölt (aki 3 órát vagy többet van a teremben, az nagyon ritkán folyamatos) és ha választani lehet, hogy az edzés ideje alatt égessünk zsírt vagy az edzést követő 24+ órában, érdemes ez utóbbit választani.

 

Eddz intenzíven!

Nagyon fontos és méltatlanul alulértékelt összetevője és mérőszáma a minőségi edzésnek a denzitás, vagyis az adott idő alatt elvégzett összes munka. A mi célunkat most az szolgálja, hogy minél kevesebb idő alatt, minél nagyobb munkát végezzünk el, tehát a magas denzitás a nyerő.

Ennek a legegyszerűbb módja a pihenők lerövidítése. A pihenőidő helyes megállapítása egyébként is kulcsfontosságú mind az erőnövelő, tömegnövelő, gyorsaságfejlesztő vagy állóképességet fejlesztő edzésekben, a zsírégető edzésekben is kiemelt szerepe lesz. Minél kevesebb a pihenő, annál nagyobb az elvégzett munka, így a denzitás is és annál hatékonyabb a zsírégető edzésünk.

 

Milyen gyakorlatokat használj?

A kalóriadeficitben történő edzések során sokszor kedvetlenebbnek, enerváltabbnak, fáradtabbnak érezzük magunkat, ezért hajlamosak vagyunk érzelmi alapú döntést hozni és a könnyebb gyakorlatokat választani az összetettebb, minden izmot megmozgató feladatok helyett. Ez súlyos hiba! Minél több izmod dolgozik, annál nagyobb az energiaszükséglet, annál több zsír ég el.

Fontos aspektusa a zsírvesztésnek tehát, hogy milyen gyakorlatokat választasz az edzéstervedbe. Nincs nagy megfejtés, azokat kell előszedned, amik máskor is jól működnek: a nagy, összetett alapgyakorlatokat.

Nehezek? Igen.

Fárasztóak? Igen.

Akkor miért? Mert sok energiát emésztenek fel, tehát sok zsírt is égetnek megfelelő körülmények között.

Ahogy a deadlift sokkal előnyösebb a teljes test erejének fejlesztéséhez, mint például a lábtolóval végzett gyakorlatok, úgy a zsírégetés esetében is beszélhetünk olyan mozdulatokról, amik alkalmasabbak céljaink eléréséhez, mint társaik.

Tipikusan hatékony gyakorlatok a teljesség igénye nélkül:

  • Kitörés
  • Guggolás
  • Láblökéses nyomás (push press)
  • Felvétel (Clean)
  • Egész testes húzások (húzódzkodás variációk, invertált evezés)

Válaszd a nagy, összetett gyakorlatokat, még ha nem is fűlik hozzá elsőre a fogad, és a várt hatás nem marad el!

 

Még pár gondolat a kardióról

A fogyás során a cél a gyakorlatok "hatékonytalansága". Ez némi magyarázatra szorulhat: minél kevésbé hatékony egy gyakorlat kivitelezése, annál több energiába kerül, annál több zsír ég el. Ez így már logikusan hangzik, igaz?

A kardióhoz nagyon hamar hozzászokik és adaptálódik a szervezet, ezért egyre több és több kell(ene) belőle ugyanakkora hatás kiváltásához. Az ellenállással végzett edzéssel a helyzet pont fordított. Minél jobb vagy a súlyzós edzésben, annál nagyobb mennyiséget vagy képes elvégezni és ez annál több "üzemanyagot" kíván. Próbálj tehát erősebbé válni ahelyett, hogy csak a futópadon kínoznád magad!

A túlzásba vitt kardió csak dekondícionál, ami azt jelenti, hogy a korábban megszerzett erőt, állóképességet, gyorsaságot részben elveszíted. Óriási visszaesést jelent majd a pár hónap végén, amikor visszatérsz a normál edzésprogramodhoz, ami lehet akár erő-, gyorsaság vagy tömegnövelés. Ha a program végére gyengébb leszel, mint amikor elkezdted, az egyértelmű negatív visszalépés és nem jó a programod!

A zsírvesztés nem szabad, hogy egyenlő legyen az erővesztéssel!

Nem azért dolgoztál korábban annyit, hogy ez történjen velük. De ha nem gyakorlod, nem tartod fenn ezeket a kondícionális képességeket, nincs más választása a szervezetednek, mint "felesleges képességként" megbélyegezni őket és megszabadulni tőlük.

Hogy teljes legyen a kép, szót kell ejtenünk a kardió edzés pozitív oldaláról is, mert természetesen van helye az edzésben. A nagy intenzitású intervallum edzés (HIIT) valóban rengeteg zsírt mobilizál, ami azt jelenti, hogy a zsírraktárakból a véráramba kerül. Ezzel még csak fél munkát végeztünk, mert arról is gondoskodnunk kell, hogy hova érkezik meg. Tehát a mobilizált - a zsírraktárakból a véráramba juttatott - zsírt még el is kell égetnünk. Ha visszajut az eredeti helyére, akkor pontosan ott vagyunk, ahonnan indultunk.

Ezen felül további előnyökkel is jár az egyenletes tempójú kardió edzés. Fejleszti a szív munkájának hatékonyságát, erősebbé teszi testünk motorját, mert a "2-es zónában" végzett folyamatos munka edzi a szív pumpáló képességét. Ebben a pulzustartományban a szívnek van ideje teljesen megtelni vérrel, ami több vér "szivattyúzását" jelenti, így nagyobb kapacitásában tudjuk kihasználni. Minden egyes szívverés növeli tehát a kipumpált vér mennyiségét. Az erős szív pedig mindenkinek jól jöhet, igaz?

Továbbá fejleszti az izmok kapillarizáltságát, ami nem csak az általános munkakapacitásra van jó hatással, de a regenerációban is nagy segítségünkre lehet. Hetente 2, vagy maximum 3 alkalommal végzett 20-40 perces kiegészítő kardió edzés jó hatással van a fentieken túl a zsírégetésre is.

A látszólagos ellentmondás kiküszöbölésére több megoldás is létezik. Egyik a HIIT után beiktatott steady-state cardio (egyenletes tempójú kardió) edzés, ami gondoskodhat a zsír elégetéséről és arról, hogy a mozgás befejeztével ne újra a zsírraktárban kössön ki. Ilyen típusú egészséges és élvezetes mozgás lehet az evezőpadon végzett munka vagy a biciklizés.

 

A több itt most tényleg több!

Már ha ingerekről beszélünk. Túl gyakran csak egyféle módszert alkalmaznak a fogyás elősegítéséhez. Ez bizony hiba.

A zsírégetést célzó edzésekben a zsírégetés a fő cél, ez vitán felüli. Viszont ha már van rá lehetőségünk, igyekeznünk kell megőrizni az egyén már megszerzett kondícionális képességeit is úgy, mint az erő vagy az állóképesség. Mert ugyan szép dolog a kockás has és az eres bicepsz, de ezek funkcionalitását nem szabad veszni hagynunk. Úgy kell összeállítani az edzéstervet, hogy a pár hónapos zsírégető blokk végére ne vesszen el teljesítmény, sőt, ha lehet, fokozzuk azt.

"Abban leszel jó, amit gyakorolsz" és ha valaki a végtelennek tűnő futópadon kocogást választja, akkor a lassú kocogásban lesz jobb… Megéri ez, ha számos, jóval élvezhetőbb és változatosabb opció áll rendelkezésre és a végén egy erős, strapabíró, állóképes fizikum lehet az eredmény? Szerintem nem. Véleményem szerint a nyilvánvaló és már taglalt előnyökön felül a futópadon kocogás ellen szól az is, hogy egy változatos, erőedzéssel, nagy intenzitású intervallum edzéssel tarkított program sokkal jobb általános közérzetet teremt, igazi fittség érzetet ad, ami kihat a hétköznapokra is és arra, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben a mindennapokban.

Sokkal jobb a "könnyű vagyok, erős és fitt, át tudnék menni a falon, a jó állóképességem miatt akár többször is" érzés, mint a "jaj, már megint órákat töltöttem el a futópadon, halálra untam magam és megint ugyanez vár rám". Az előbbi esetben a motivációt is sokkal könnyebb megőrizni, ami szintén egy sarkalatos pontja a mentálisan is megerőltető, pörgős, zsírégető edzéseknek.

Minél többféle ingerrel bombázod a testedet, annál nehezebb adaptálódni hozzá, annál több energiát igényel és annál több zsír esik a folyamat áldozatául üzemanyag formájában.

Sajnos dogmaként él a köztudatban, hogy "szálkásításhoz kis súllyal sokat", amivel "csak" annyi a gond, hogy nem elég hatékony, már ami a kitűzött célt illeti, és amiben jobb leszel az a kis súlyok felemelése sokszor. Funkcionális szempontból ez nem lehet reális cél. Az erő fejlesztésének fontosságát ebben a fajta edzésben sem lehet eléggé hangsúlyozni. Miért ne emelnél nagyobb súlyokat, amelyek segítségével erős, egészséges leszel és a hétköznapi életben is használható képességeket fejlesztesz, ráadásul még hatékonyabb is a céljaid eléréséhez? Tiszta profit!

 

Tervezz okosan!

Ha eldöntötted hogy zsírt akarsz égetni és milyen gyakorlatokat, módszereket alkalmazol, csoportosítsd őket fajtájuk szerint és annak alapján tervezz! Fontos kiemelni, hogy döntő fontossággal bír a megfelelő regeneráció ebben az esetben is, különben jobb esetben csak elkedvetlenedés, bizonyos fajtájú "mentális túledzettség" jelentkezik, rosszabb esetben meg is sérülsz.

Ha például minden nap intervallum futást kell csinálnod, hamar eleged lesz belőle. Érd el, hogy "éhes legyél", várd az edzést! Ennek egyik módja lehet az okosan felépített változatosság.

 
Az edzésingerek és gyakorlatok csoportosítása az általuk okozott stressz alapján:

  1. Ízületi stressz: sprint, dobozra ugrás, nehéz súlyokkal való edzés
  2. Gerincet igénybevevők: guggolások, deadliftek, cipelések
  3. Idegrendszert igénybevevők: erő/gyorsaságfejlesztő edzések, kevés és nehéz ismétléses sorozatok bármiből, bukásig edzés
  4. Metabolikus stressz: Kaatsu, nagy intenzitású intervallum edzések (minden olyan ismétlődő gyakorlat, amit 0,5-3 percig periodikusan végzel, rengeteg tejsavat termel - nagyszerű zsírégető, de igen sokáig tart regenerálódni belőle)

Hagyj magadnak elég időt a regenerációra, és azonos fajtájú ingerek között tarts pár nap szünetet!

 

Sok kicsi sokra megy!

Apróságnak tűnhet és valóban az is, de ha összeadódik, már jelentős mennyiségnek tekinthetjük ha az edzéseid alatt a pihenőidőben nem csak ülsz, pihensz vagy a telefonodat nyomogatod, hanem egyszerű mobilizáló gyakorlatokat végzel. Esetleg egy kis plank (néhány tíz másodperc) is helyet kaphat. Minél több munkát elvégzel abszolút értékben (denzitás!), annál hatékonyabban kényszeríted szervezetedet a céljaidnak megfelelő kalóriadeficites állapotba. Ne becsüld alá a sok apró és könnyűnek tűnő gyakorlat fontosságát, ha nagy mennyiségben és következetesen végzed őket!

 

Sétálj többet!

Minél többet mozogsz, annál több energiát használsz fel, emlékszel? Erre az edzőtermen kívül is tudsz hangsúlyt fektetni. A séta nagyon egészséges (minél laposabb a cipőd talpa és a lábfejed minél jobban szét tud terülni, annál jobb), nyugtató hatású, egyfajta aktív meditáció is lehet viszonylag ingerszegény monotonitása miatt. Az edzéshez képest nagy előnye, hogy semennyi kortizolt nem termel, tehát nem kell félni a zsír égetésének lassulásától és az esetleges katabolikus hatásaitól.

A tempós gyaloglás óránként 350-400 kcal-t éget. Ha ügyes vagy, egy nap alatt 45-60 perc gond nélkül kijöhet. Kevésnek tűnik, de egy héten az már 2450-2800 kcal, ami akár egy kalóriadeficites napi étkezésnek felel meg. Ebből a szempontból vizsgálva egy hét alatt "le tudod sétálni" akár egy teljes napi étkezésedet is. Ez pedig már számottevő.

Pár egyszerű trükkel nagyobb mennyiségű sétát tudsz eszközölni magadnak. Például ha időd engedi, sétálj az eggyel messzebb lévő helyi járat megállóba vagy parkolj pár utcával arrébb az autóddal. Sok kicsi itt is sokra megy! Ne becsüld alá, csak mert nem egy szokványos "fogyós tipp" és nincsenek tele vele a fitnesz magazinok vagy mert nem "hardcore"!

 

Koffein edzés előtt?

Igen és nem. Az edzés előtti koffein valóban serkenti a zsírbontást és mivel energikusabbnak érzed magad, nagyobb intenzitással tudsz edzeni és így több kalóriát elégetni. Az árnyoldala viszont, hogy a koffeinhez nagyon hamar hozzászokik a szervezet, egyre nagyobb és nagyobb adagra van szükség az elvárt hatás kiváltásához. A túladagolás pedig már egészen biztosan egészségtelen. Illetve a koffein egyik hatása, hogy emeli a kortizol szintjét, ami egy katabolikus hormon, tehát az izomépítés (és megtartás) ellen hat. A helyes út itt is, mint általában, az arany középút: fogyassz koffeint, például kávé formájában ha szereted, esetleg nagyobb adagban egy-egy extrém fáradt napon, de csak eseti jelleggel és semmiképp se vidd túlzásba!

 

Egy zsírégető edzésciklus során a zsírvesztésre kell koncentrálnod, de nem szabad szem elől tévesztened az általános célodat! Erősebb leszel a programod végére? Lehetséges, de valószínűleg nem, inkább csak megtarthatod a már megszerzett erőt. Izomtömeget fogsz felszedni? Kalóriadeficitben nem hinném. Viszont közelebb leszel az álomalakodhoz és most ez a fő célod. Mindezek tetejében jobb lesz az állóképességed, az erőd megmarad, bizonyosan növekszik az edzéskapacitásod és a volumen, amit egy edzésen el tudsz végezni. Ez pedig már egy igen jó alap lesz a következő edzésciklusodhoz, legyen bármi is a célod.