Lustálkodástól az ultramaratonig: a fogyásban is segíthet a funkcionális ábrázolás tréning

A Plymouthi Egyetem munkatársai 31 olyan embert vontak be a vizsgálatba, akik addig egyáltalán nem futottak, viszont szerettek volna javítani az állóképességükön. Ehhez egy olyan technikát alkalmaztak náluk, amit terapeuták és más segítő szakemberek is gyakran használnak: a motivációs interjút. Az eredetileg szenvedélybetegek kezelésére kifejlesztett módszert ma már szélesebb körben kamatoztatják, hiszen arra szolgál, hogy a résztvevő maga ismerje fel a problémáit, és cselekedjen is a megoldásukért.

A kutatás résztvevőit ezután 5 hónapra "magukra hagyták", hogy tegyék meg azt, amit jónak látnak az állóképességük és az egészségük érdekében. Az időszak leteltével pedig újra felvették velük a kapcsolatot, s megkérdezték tőlük, hogy megfontolnák-e a részvételt egy ultramaratonon.

Ötször akkora eséllyel értek célba

A 31 résztvevőből 15-en fejezték ki érdeklődésüket az 50 km-en felüli táv teljesítése iránt. A szakemberek véletlenszerűen kiválasztottak közülük 7 főt, akik ezután funkcionális ábrázolás tréningen (Functional Imagery Training, FIT) vettek részt, 8-an pedig a kizárólag a motivációs interjúkat folytatták az edzések mellett.

A motivációs interjú során a páciens megfogalmazza és kimondja a saját motivációit a változtatásra, s felsorolja a háttérben meghúzódó okokat. Ezzel szemben a funkcionális ábrázolás tréning azt is megtanítja nekik, hogyan használják fel önmotivációra a saját képzelőerejüket. Az összes érzékük bevonásával vizualizálják, milyen lesz elérni a kívánt célt.

A kizárólag motivációs interjúra járó csoport 8 tagja közül négyen indultak el a versenyen, és ketten futották le az ultramaratont. A funkcionális ábrázolás tréningre is kiválasztottak közül mind a heten elindultak a versenyen, és hatan célba is értek – ami összességében azt jelenti, hogy ez a technika ötszörösére növelte a siker esélyét.

Bár a kutatók hangsúlyozzák, hogy a Journal of Imagery Research in Sport and Physical Activity című szakfolyóiratban megjelent tanulmány kis elemszámú mintán alapszik, így további vizsgálatokra is szükség van, mégis hozzájárul a funkcionális ábrázolás tréning hatékonyságát alátámasztó tudományos bizonyítékok sorának bővüléséhez.

Fogyásban is segít

Egy korábbi kutatási eredmény szerint – amit szintén a módszert kifejlesztő Plymouthi Egyetem munkatársai tettek közzé – a funkcionális ábrázolás tréning a fogyásban is segít. A vizsgálat résztvevői közül ötször nagyobb súlytól szabadultak meg, akiknél ezt a technikát is alkalmazták, mint azok, akik csupán motivációs interjún vettek részt.

De mi az a funkcionális ábrázolás tréning?

A funkcionális ábrázolás tréning egy egyedülálló eszköz a magatartásváltozás elérésére, ami a képzelőerőt használja fel a motiváció növeléséhez. Megtanítja az embereket arra, hogy újfajta megközelítéssel gondoljanak a közeljövőjükre, illetve segít megőrizni a motivációjukat a céljuk felé vezető minden apró lépésnél. Az érintettek ezt "gondolkodásmód-változásként" írják le, s a kutatás alkalmával elmondták, hogy azért edzettek, mert ők maguk akartak, nem pedig azért, mert "muszáj volt".

A verseny egyik pontján például az egyik résztvevő – egy pedagógus – elképzelte, milyen beszélgetés fog lezajlani hétfő reggel a munkahelyén. Ott lesz majd a tanári szobában, kezében a kávéval, aminek érzi az illatát és az ízét, és éppen az ultramaraton kihívásairól mesél az egyik kollégájának. Utána ugyanezt a saját maga által alkotott képet használta fel arra, hogy elképzelje, milyen érzés lesz átszakítani a célszalagot, és ezzel lustálkodóból hivatalosan is ultramaratoni futóvá válni.

„Egy ultramaraton óriási mentális és fizikai erőt igényel még a rendszeresen futóktól is” – magyarázta a kutatást vezető Dr. Jon Rhodes, aki hivatásos sportolókkal is dolgozik a teljesítményük növelésének érdekében. „A funkcionális ábrázolás tréning hatékonyságának valódi próbáját az jelentette, hogy olyanoknál alkalmaztuk, akik saját bevallásuk szerint egyáltalán nem futottak korábban” – tette hozzá az eredményeket ígéretesnek találó szakember. Dr. Rhodes szerint kijelenthető, hogy a több érzéket is „megmozgató” képzelőerő kulcsszerepet játszik abban, hogy ki áll egyáltalán rajthoz, és később ki ér célba, mert hozzájárul a fizikai és mentális teljesítmény korlátainak legyőzéséhez.

„Megváltoztatta a gondolkodásmódomat”

Az egyik résztvevő, a 38 éves Melissa King, névvel is vállalta, hogy nyilatkozik a tapasztalatairól, miután idén lefutotta az Exmoor Ultra Marathont. „Őszintén szólva először csak azért kezdtem el futni, hogy kiderüljön, képes vagyok-e rá. A FIT nagyban megváltoztatta a gondolkodásomat, és most már fel tudom használni a képzelőerőmet arra, hogy bármikor tiszta lapot nyissak, és a jelenre összpontosítsak; átérezzem, hogy miért vagyok itt, tartsam magam a rövid-, közép- és hosszú távú céljaimhoz. Korábban sohasem futottam, most viszont az a végső célom, hogy több hónapos futótúrára menjek Dél-Amerikába. Három évem van még addig, így időben elkezdek rá készülni, hogy tényleg felnőjek a kihíváshoz” – mesélte Melissa.

Két évtizednyi kutatáson alapszik

Dr. John May, a funkcionális ábrázolás tréning egyik megalkotója – és a mostani tanulmány társszerzője – hozzáfűzte, hogy a módszer két évtizednyi kutatáson alapszik. A kutatás azt mutatja, hogy ez a fajta tudatos képzelet a többi gondolatnál erőteljesebb érzelmi töltetű, emiatt is lehet alkalmas a motiváció és az önbizalom növelésére a kijelölt célok felé vezető úton.