Fegyencedzés - a leghatékonyabb edzésmódszer?

Fegyencedzés - a leghatékonyabb edzésmódszer?
Hatfaludy Máté
2015. július 13.

Bizonyára sokan ismeritek Paul (Coach) Wade „Fegyencedzés” című könyvét, azonban tapasztalataim szerint legalább ahányan ismerik, olyan kevesen állnak objektíven ehhez a könyvhöz. 

Lássuk, hogy mik is ezzel a sokak által bálványként imádott könyvvel, edzésmódszerrel a problémák, és hogy mik a pozitívumai?

Ami jó benne:

- kevés eszközt igényel

- saját testsúlyos gyakorlatok

- olcsó ilyen edzést végezni, nem kell pénzt kiadni konditermi bérletre, vagy drága eszközökre.

- és nem utolsó sorban impozánsan néz ki egy egykezes fekvő/húzódzkodás végrehajtása, nemdebár?

- megismerteti a saját testsúlyos edzésmódszerek egy szeletét az olvasóval.

- testmozgásra ösztönöz.

Írtam volna hogy funkcionális edzésmódszer, de a legtöbb embernek nincs tisztába téve a fejében ez a fogalom.

Funkcionális edzésmódszer: Olyan edzés módszer, ami figyelembe veszi egy adott sportág mozgásanyagát és ennek megfelelően, az abban a sportágban való jobb teljesítmény érdekében épül fel mind gyakorlatok, mind táplálkozás szempontjából. (Pl: Baseball és a súlyzós edzés.)

Vagy másik nézőpontból funkcionális edzés az amely: A test izomtömegét, mozgáskoordinációját, kardiovaszkuláris állóképességét, erő-állóképességét, maximális erejét fejleszti, egy szóval az általános erőnlétet javítja.

Ami nem jó benne:

-A könyv kb. 70 %-ban magát reklámozza, magasztalja, mint mindenek felett álló edzésmódszert. És természetesen a konditermi edzést pedig a végletekig szidalmazza. (Gondolom, mindenkinek megvan az a rész, ami így kezdődik ”Halál a konditermekre” , vagy az amelyikben a hasprést szidja, a lábemelést meg piedesztálra emeli.)

- A „10 lépések” között sokszor igen nagy szakadékok vannak, áthidaló gyakorlatokról pedig szó sincs.

- Sok esetben helytelenül veszi, vagy nem veszi figyelembe az emberi test anatómiájának működését, főleg a „hasizom” gyakorlatoknál.

Emelgethetitek akármennyit a lábatokat, ha közben nem jön létre domborulat a gerincoszlopban, a has csak stabilizáló szerepet tölt be, és a csípő-horpasz izom végzi a munka nagy részét. Mert az egyenes hasizom (kocka) a bordakosáron ered és a szemérem csonton tapad, semmi köze a combcsontodhoz, meg a lábadhoz.

-A mély izmok edzéséről egy szót sem ejt, pedig ezek fejlesztése a legkritikusabb a vállövben illetve a törzsben.

- A bemelegítés, nyújtás sincs rendesen összeszedve a könyvben.

Ha a fent említett kettőt hanyagolod, garantáltan ízületi kopásod lesz, és rengetegszer meg fog húzódni valamelyik izmod, vagy szakadni.

- Táplálkozási szempontok a könyvben? Picit lehetett volna bőbeszédűbb ez a rész.

- A könyv elhiteti az olvasóval, hogy ha ezt elolvassa, akkor ezzel már ő is profi lesz.

Nem szakképzet edző, vagy sportorvos írta ezt a könyvet, hanem egy bűnöző, aki X évet rács mögött töltött.

Vannak benne jó gyakorlatok, jó észrevételek, de akkor sem elég ez a biztonságos, egészséges sportoláshoz.

Egy jól megírt edzéssel foglalkozó könyv a következőket kellene, hogy magában foglalja:

- anatómia

- bemelegítés

- gyakorlatok, pihenő idők, maga az edzésmódszer

- nyújtás, lazítás

- táplálkozási szempontok, minta étrendek.

- táplálék kiegészítőkről, makro tápanyagokról

- esetleg egy kis sporttörténet

Mindenki tegye fel csendben magában a kérdést, hogy hol van ehhez képest a „Fegyenc edzés”?

-gyakorlatok: nem teljesen kerek, de mondjuk  ok.

-bemelegítés, nyújtás, táplálkozás: kevés, nagyon kevés.

-anatómia: a hát, illetve a váll edzésénél említ valamicskét a kéztartásról meg a rotátor-köpenyről (a vállban a deltaizom alatt elhelyezkedő mély izmok), csak épp azt felejti el, hogy ezeket az izmokat hogyan kell bemelegíteni, erősíteni.

És még az ízületek, meg az inak erősítése! Sok személyi edző vitatja, ezek edzhetőségét, de az ízületekét biztosan. Az izom attól erősödik, mert mikro szakadások jönnek létre az izomrostokban és emiatt nő a számuk, az inak meg az ízületek nem így működnek. Ott, ha valami elszakad, az fél év kiesés a sportból minimum. Nem lehet ízületet erősíteni, legfeljebb csak nyújtani meg mély izmokat edzeni, hogy ne sérülj meg, de ahogy a könyvben le van írva hogy ízületek, meg inak erősítése… Sajnos nem így működik az emberi anatómia.

Összességében a „Fegyencedzés” című könyv szerethető, de hagy maga után kívánni valót. Bár egy remek kezdeményezés ez a könyv, mivel sokaknak perspektívába helyezte, nem csak a saját testsúlyos edzésformát, hanem magát a testmozgást is. Anatómiai, edzéselméleti, táplálkozástudományi területeken, azért lehetett volna kicsit bővelkedőbb is.

Tesz némi homályos történelmi utalást hogy a görög harcosok is így edzettek már az ókorban, meg hogy Charles Atlas, John Grimeck és Eugene Sandow is ettől lett ilyen izmos, jó kiállású úriember.

(Megjegyezném, hogy a fent említet három sportoló sem kizárólag saját testsúlyos edzésmódszerrel edzett).

Borzasztó nagy az író felelőssége, ugyanis, a könyvben leírtakat követve edzeni kifejezetten sérülésveszélyes. Ha rövid távon nem is, de pár éven belül jelentkezni fognak itt-ott fájós ízületek.

Hölgyek, Urak! Az edző az egy szakma! Egyetemeken, főiskolákon, tanfolyamokon oktatják őket hosszú hónapokig, évekig. Vajon ha meg lehetne tanulni a mindenek felett álló edzésmódszert egy pár száz oldalas könyvből, szükség lenne a hosszú hónapokon keresztül való oktatására?

Hatfaludy Máté

Hasonló témájú cikkeink