http://www.fitness.hu 2021-05-08 09:04:28

B-vitamin kalauz: melyik mire jó?

A B-vitaminokban közös, hogy kulcsszerepet játszanak a szervezeted energiaháztartásában. De mi a különbség közöttük, és melyiket miben találod meg?

Tiamin (B1-vitamin)

Az elsőként felfedezett vitaminok egyike: már 1897-ben sikerült kimutatni a létezését. Elengedhetetlen a tápanyagok lebontásához és energiává alakításához. A test a tiamin segítségével tudja feldolgozni a szénhidrátokat, a zsírokat és az alkoholt. Agyserkentő vitaminként is ismert, mert fokozza a vérkeringést, így hozzájárul az agyi funkciók javulásához. Antioxidáns hatású, így megfelelő mennyiségben lassítja az öregedési folyamatot, illetve mérsékeli az alkoholbevitel és a dohányzás káros hatásait.

Érdekesség, hogy a hiányállapot elkerüléséhez minimum napi 1-1,5 milligrammra van belőle szükség, de sportolóknál akár ötvenszeresére(!) is növekedhet az igény.

A B1-vitamin elsődleges étrendi forrásai a sertéshús, a zöldborsó, a teljes értékű gabona, valamint az azzal dúsított élelmiszerek. Hiánybetegsége a beriberi, ami szingalézül azt jelenti, hogy "képtelen vagyok rá", tehát beszédes módon gyengeséggel – és időnként szívmegnagyobbodással – jár. A beriberi fő oka a túlzott alkoholfogyasztás, ami kimeríti a tiaminraktárakat.

 

Riboflavin (B2-vitamin)

Nélkülözhetetlen a sejtek áteresztőképességének megtartásához, a vérképzéshez, a tápanyagok (a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék) lebontásához, az immunrendszer működéséhez, de még a légzésben is jut neki szerep. Szépségvitaminként is ismert, hiszen hozzájárul a haj, a bőr és a körmök egészségéhez. Jótékonyan szabályozza a pajzsmirigy működését.

Mivel – a társaihoz hasonlóan – vízben oldódó vitaminról van szó, ezért a felesleg gyorsan kiürül a szervezetből, így nem lehet raktározni, a folyamatos pótlásra tehát különösen ügyelni kell. Általánosságban elmondható, hogy naponta legalább 1-1,5 mg kell belőle.

Sajnos túl alacsony és túl magas kalóriabevitel mellett is kialakulhat hiányállapot, amire többek között szemproblémák utalhatnak – köztük égő-viszkető érzéssel, fényérzékenységgel, vagy hosszú távon akár szürkehályog is kialakulhat. A fáradtság és a vérszegénység is gyakori tünete annak, hogy több riboflavinra lenne szükség, ami természetes körülmények között főleg a tejben és a tejtermékekben, a sovány húsokban, a tojásban és a leveles zöldségekben található meg.

 

Niacin (B3-vitamin)

Az energiaháztartás egyik "karmestere", ami a sejtosztódáshoz is kell, hiszen a DNS-lánc kijavítása nem megy nélküle. Sokáig úgy tekintettek rá, mint a fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok lebontásának segédanyagára, ám mára kiderült, hogy ennél árnyaltabb az emberi testben betöltött szerepe. A koleszterinszintet is képes például szabályozni: csökkenti a "rossz" (LDL) koleszterin szintjét, míg növeli a "jó"-ét (HDL).

Természetes forrásból nem lehet túladagolni, étrend-kiegészítő útján pedig legfeljebb 30-35 mg-ot szabad belőle bevinni felnőttként. Fő hiánytünete a B-vitaminokra egyébként is jellemző erőtlenség, túladagolásának mellékhatása pedig bőrprobléma, szívritmuszavar, valamint várandósság esetén születési rendellenesség lehet a gyermeknél.

A szükségletet csirke- és pulykahúsból, gombából, hüvelyesekből, diófélékből, magvakból és friss zöldségekből lehet fedezni. A niacinra is érvényes, hogy az alkohol kimeríti a raktárakat.

 

Pantoténsav (B5-vitamin)

A "stresszellenes" vitamin az idegrendszer egyik legfőbb támogatója – mégpedig azáltal, hogy segít az ingerületátvivő vegyületek és a mellékvese által termelt hormonok szintjének szabályozásában. A többi B-vitaminhoz hasonlóan a tápanyagok lebontásához ugyancsak szükséges. Részt vesz az A és a D-vitamin képződésében.

Szerencsére annyiféle élelmiszerben megtalálható, hogy a hiánybetegség ritkának számít. Főleg állati eredetű táplálékok tartalmazzák – például a máj, a hering, a vörös húsok, a tej és a tojás –, de a teljes értékű gabonákban is bőségesen jelen van; csakúgy, mint a magvakban, a brokkoliban, a paradicsomban, az avokádóban, a lencsében vagy a hajdinában.

Táplálékkiegészítő formájában napi 200 mg kell belőle, aminek a túllépésekor még semmilyen mellékhatást nem sikerült beazonosítani.

 

Piridoxin (B6-vitamin)

Egyrészt abban segít, hogy a sejtek hozzájussanak az egyetlen tápanyaghoz, amit képesek közvetlenül felvenni: hozzájárul, hogy a szervezet kinyerje a glikogénből a glükózt. Emellett pedig az idegrendszer működésében is szerepe van, amiben egyébként a magnézium állandó "társa" és hatásának serkentője.

A legújabb feltételezések szerint elképzelhető, hogy csökkentheti a premenstruációs szindróma (PMS) és a depresszió tüneteit. Hét alfajtája ismert, amelyek közül bármelyik képes bármelyikké átalakulni. Szabad és kötött formában is előfordul természetes körülmények között, ám a hőkezelés és a feldolgozás számos esetben akár a felére csökkentheti az élelmiszerek B6-vitamin tartalmát.

Megtalálható a sertéshúsban, a marhában, a pulykában, a banánban, a csicseriborsóban, a burgonyában és a pisztáciában is. Naponta 1,5-2 mg-ra van belőle szükség, és a nemzetközi ajánlások szerint étrendkiegészítő útján legfeljebb 25 mg-ot érdemes belőle bevinni.

Hiányának jelei a vérszegénység mellett a bőrgyulladás, a kisebesedés és a fekélyesedés, az idegrendszer szintjén pedig a zavartság és az idegelhalás.

 

Biotin (B7-vitamin, H-vitamin)

Az anyagcserében részt vevő enzimek egyik fő alkotórésze. Kell a zsír és az aminosavak anyagcseréjéhez. Mivel a bélflóra is képes előállítani, ezért a hiánybetegség oka a nem elég kiegyensúlyozott táplálkozás mellett genetikai probléma is lehet.

Naponta általában 1,5-2 mg-ra van belőle szükség. Növényi és állati eredetű élelmiszerek egyaránt tartalmazzák, ezekből azonban többnyire 50%-os a felszívódási arány.

A tojássárgája és az élesztő mellett a májban, a vesében, a karfiolban, valamint a dió- és mogyorófélékben található meg. Hiányára ekcéma, hajhullás, kimerültség, vérszegénység vagy koleszterinszint-emelkedés utalhat.

 

Folsav (B9-vitamin, M-vitamin)

Kell a megfelelő vérképzéshez, a nukleinsav-anyagcseréhez, illetve várandósság esetén a magzat idegrendszerének fejlődéséhez. Éppen ezért a terhességi vitaminok egyik legfontosabb összetevője. Kutatások szerint szerepe van a termékenységben, és olyan betegségek megelőzésében, mint a szívműködési zavarok, a stroke, vagy bizonyos rákfajták.

A folsav neve a latin "folium" szóból ered, ami levelet jelent. Ez arra utal, hogy természetes körülmények között elsősorban a leveles zöldségekben található meg, de állati eredetű forrásokat tekintve a májban is sok van belőle. A felnőtt szervezet naponta 0,2 mg folsavat igényel, terhesség idején pedig a kétszeresét.

 

Kobalamin (B12-vitamin)

Talán ebből a B-vitamin fajtából a leggyakoribb a hiányállapot, pedig nélkülözhetetlen az agy és a központi idegrendszer működéséhez; csakúgy, mint a vérképzéshez. Kulcsszerepet játszik a sejtek anyagcseréjében, a fehérjeszintézisben és a nukleinsavak felépítésében.

Naponta 2 mikrogramm kell belőle, amit elsősorban a sertés- és marhamáj, a hering, a tojás és a tej tartalmaz. Érdekesség, hogy a hiánytünetek lassan, akár 1-2 év elteltével jelentkeznek.

Leggyakoribb ezek közül a nagysejtes vérszegénység, ami állandó kimerültséggel és sápadtsággal jár. Hiánya sajnos az idegrendszer is károsítja, pontosabban az idegsejtek "szigeteléséért" felelős myelinhüvelyt sorvasztja, és ez mozgászavarokhoz vagy mentális problémákhoz vezethet. Ilyenkor injekció vagy tabletta útján történő pótlásra van szükség.