http://www.fitness.hu 2022-08-16 16:16:08

Nátha vagy influenza? És edzeni mikor szabad?

Az influenzaszezonban gyakran nehéz eldönteni, hogy a "megfázásos" tüneteket mi okozza. Adunk néhány támpontot, sőt azt is eláruljuk, mikor érdemes folytatni az edzésprogramodat!

Az influenzáról

Az influenza egy rendkívül fertőző vírusos megbetegedés. A panaszok általában súlyosabbak a náthára jellemző orrdugulásnál és tüsszögésnél. Ugyanúgy tünete a torokfájás, a köhögés és az általános rossz közérzet, ám ezek általában erőteljesebb formában és sokkal gyorsabban jelentkeznek.

Az influenza egyik különös ismertetőjegye az izomfájdalom, ami bárhol előfordulhat a testben. Emésztőrendszeri jelei is nagyságrendekkel kellemetlenebbek lehetnek, beleértve a hányingert, a hányást és az émelygést. Az influenzás láz pedig – a "sima" megfázással ellentétben – akár extrém magasra is felszökhet.

Persze, az aktuálisan támadó vírustörzs tulajdonságai mellett egyéni és környezeti jellemzőktől – például az immunrendszer állapotától, vagy a közelben lévő fertőzöttek számának nagyságától – is függ, hogy valaki elkapja-e az influenzát, és ha igen, akkor milyen erővel sújt le rá.

A tünetek általában 3-5 nap alatt lecsengnek, de a mélypontot jelentő időszak akár egy hétig is elhúzódhat. Még alapvetően egészséges szervezetnél is megesik, hogy csak néhány hét múlva áll vissza a megszokott fizikai teljesítőképesség, hiszen megviseli a testet egy ilyen fertőzés.

Az influenza cseppfertőzéssel terjed: tehát amikor valaki például köhög vagy tüsszent a közelben, akkor kórokozók kerülnek a levegőbe, amiket mások belélegeznek. A fertőzés nyálkahártyán keresztül is történhet, ha vírus jut a szájba, az orrba vagy a szembe. Az enyhe téli időjárás különösen kedvez a terjedésnek, mivel nincs olyan hideg, hogy a vírusok odakint elpusztuljanak, az emberek pedig sok időt töltenek zsúfolt, fűtött helyeken, egy légtérben.

Általános érvényű szabály – tehát nemcsak az influenzára vonatkozik –, hogy ha bármilyen súlyos tünetet észlelsz magadon, mielőbb fordulj orvoshoz! Bár a "gyógymód" lényegében a tünetek következményeinek enyhítéséből – tehát lázcsillapításból, folyadék- és tápanyagpótlásból, illetve pihenésből – áll, rosszullét esetén mégiscsak megnyugtató a szakszerű diagnózis. Ilyenkor egy otthoni párásító készülék vagy sós vizes orrspray használata is sokat segít.

Az elterjedt tévhittel ellentétben az influenzának igenis létezik gyógyszeres kezelési módja (oszeltamivir vagy zanamivir hatóanyagú szerekkel), amelyek 1-2 napra tudják rövidíteni a tüneteket. Természetesen Magyarországon is elérhető ilyen, de általában csak azoknak adják, akiknél extrém súlyos tünetek jelentkeznek, vagy kiemelten nagy a szövődmények veszélye. Egészséges felnőtt szervezet esetében maradéktalanul működik a „majd átmegy rajtad” stratégia.

Nagyon fontos, hogy influenzagyanús megfázásos tünetek esetén még véletlenül se kezdd el magadtól kapkodni az otthoni maradék antibiotikumot, hiszen ha influenzáról van szó, akkor vírusokkal állsz szemben – tehát mit sem ér a baktériumok elleni gyógyszer –, valóban bakteriális fertőzés esetén pedig lehet, hogy másik fajta kell.

 

Nátha, megfázás, meghűlés, influenzaszerű megbetegedés?

Az egymáshoz hasonló légúti panaszokat okozó betegségek megkülönböztetése azért is nehézkes, mert a fogalmak nagyon összemosódtak egymással a köznyelvben. A nátha eredetileg ugyancsak vírusos nyavalyát jelentett, de ma már a megfázás és a meghűlés teljes értékű szinonimájának lehet tekinteni, amibe viszont már a bakteriális fertőzések is beletartoznak. Akinek tehát fáj a torka, az említett három kifejezés bármelyikét használhatja a baj meghatározására. Az orvostudomány számára azonban fontos lehet a különbségtétel: szerencsére egy egyszerű kenetvétellel el tudják dönteni, pontosan mi is a baj oka.

Egy ideje az "influenzaszerű megbetegedés" fogalmával is bővült a kör, amit a közönséges nátha vírusa, az RSV, a parainfluenza vagy akár a rhinovírus is okozhat, és a tünetei kísértetiesen hasonlítanak az influenzára. (A kezelés menete szerencsére valamennyi vírusos problémánál megegyezik, és pontos vírustörzs-meghatározásra általában csak kiemelt szövődménykockázat esetén van szükség.)

 

Mikor lehet edzeni?

Talán az tűnik kézenfekvő válasznak, hogy "amikor bírsz", de ennél azért egy fokkal árnyaltabb a helyzet – különösen, ha motiváltabb és kitartóbb vagy az átlagnál, mert akkor fennáll a veszély, hogy a lelked hamarabb áll készen a mozgásra a testednél.

Influenza esetén előfordulhat, hogy néhány napig meg se bírsz moccanni, míg a megfázás akár hetekig tartó enyhe torokkaparás formájában is megnyilvánulhat. Mindig figyelj oda a szervezeted jelzéseire, és ne hagyd, hogy elragadjon a teljesítménykényszer! Amint érzed, hogy nem vagy "száz százalékos", a panaszokkal arányosan fogd vissza a sportolást!

  • Influenza vagy influenzaszerű megbetegedés diagnózisával legalább egy hetet érdemes kihagynod, utána fokozatosan visszatérhetsz a korábbi terheléshez.
  • Egyszerű megfázásnál az az aranyszabály, hogy ha csak a felső légutakat érinti, és nincsenek más tüneteid, akkor valamelyest enyhítve mehet az edzés.
  • Ha viszont a torkodnál mélyebbről jövő köhögést, makacs fejfájást vagy emésztőrendszeri gondokat is tapasztalsz, bízd magad orvosra! Ő azt is megmondja, mi legyen az edzésterveddel mostanában.

Tudnod kell, hogy minden zárt térben nagyobb a kórokozók terjedésének esélye – pláne, ha meleg van odabent, és jól meg is izzadnak az emberek. Ez azt jelenti, hogy influenzaszezonban az edzőterem sajnos a legjobb higiéniai óvintézkedések ellenére is a fertőzések melegágya lehet. Tehát a sportoláshoz való visszatérésnél a közérzeteden kívül azt is mérlegelni kell, hogy vajon helyreállt-e már az immunrendszered, és képes-e védekezni egy újabb támadás ellen.