http://www.fitness.hu 2022-08-16 15:51:26

Minden, amit a koronavírusról tudnod kell: mit tegyél és mit NE?

Ne ess pánikba, inkább készülj fel! – hangsúlyozzák az egészségügyi szakemberek. Ez bizony nem azt jelenti, hogy feltétlenül maradj otthon, és élj jó előre bespájzolt konzerveken.

Miért beszél mindenki a koronavírusról?

Tavaly decemberben járta be a világsajtót a hír, hogy egy olyan koronavírus kezdett el terjedni közép-kínai régió legnépesebb városában, Vuhanban – ahol 12 millióan laknak, tehát többen, mint a tizenegyszer akkora területű Magyarországon összesen –, amelyet korábban még nem mutattak ki embereknél.

Nem volt nehéz megjósolni, hogy a vuhani népsűrűség igencsak kedvezni fog a kórokozó terjedésének. Így is történt: először Ázsia többi részén, majd a kontinensen kívül is megjelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) januárban hirdette ki, hogy a járvány közegészségügyi vészhelyzetnek minősül.

A koronavírust azért tartják veszélyesnek, mert fertőzőképesebb például a "hagyományos" influenzánál – bár hozzá kell tennünk, hogy az influenzavírus is folyamatosan változik, mutálódik, tehát tudományos értelemben nem lehet általánosítani –, illetve különösen veszélyes azokra, akiknek eleve gyengébb állapotban van a szervezetük és az immunrendszerük (pl. idősek, krónikus betegek).

 

De mi az a koronavírus?

Az új koronavírus – amit a szakértők SARS-CoV-2-nek, azaz „súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2-nek” hívnak, az általa okozott betegséget pedig a kirobbanás évére utalva COVID-19-nek – becslések szerint már több mint százezer megbetegedéshez vezetett Kínában, és nagyjából 4-5 ezerhez 37 másik országban. Kínában eddig csaknem háromezer halálesetért tehető felelőssé.

A koronavírus egyébként gyűjtőnév: a fáma szerint „a Coronaviridae család Orthocoronavirinae (korábbi nevén Coronavirinae) alcsaládjába tartozó fajok általános elnevezése”. A koronavírusok különlegessége, hogy általában csak állatok között terjednek, ám a négyféle rendjük közül – alfa, béta, gamma, delta – kettő olykor emberre is átterjed, mégpedig az alfa és a béta.

Korábban csak két esetben okozott világjárványt koronavírus: az első a 2002-es SARS volt, szintén Kínából. Ez a járvány főleg Kína és Hongkong lakosságát érintette, s 2003-ra lecsengett. A másik pedig a MERS koronavírus, amely onnan kapta a Közel-Keletre utaló nevét, hogy Szaúd-Arábiában robbant ki 2012-ben, s azóta legalább 2500 embert fertőzött meg.

A Lancet című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a COVID-19 DNS-e 79%-ban megegyezik a SARS-éval és 50%-ban a MERS-ével, valamint 88%-os hasonlóságot mutat a bat-SL-CoVZC45 és bat-SL-CoVZXC21 denevér koronavírusokkal.

Mivel a koronavírusok leggyakoribb hordozói a denevérek, a tudósok feltételezése szerint nem közvetlenül róluk, hanem valamilyen háziasított "közvetítő" állat útján terjedhetett át emberre a kórokozó. A SARS például a cibetmacskákról, a MERS pedig dromedárokról (egypúpú tevékről) terjedt át az emberekre.

Ennek a megállapítása viszont nem mindig könnyű, és a mostani koronavírusnál sem tudjuk még biztosan. Annyi adat áll rendelkezésre, hogy a tenger gyümölcseit árusító vuhani központi piacon regisztrálták az első eseteket, így a hatóságok január 1-jén le is zárták a piacteret . Később azonban kijelentették: nem valószínű, hogy ez lehetett az egyetlen kezdeti gócpont.

 

Emberek között hogyan terjed?

A koronavírusoknál megszokott módon a COVID-19 is légzőszervi úton terjed, a légutakban (főleg az orrban és a tüdőben) koncentrálódva, cseppfertőzéssel: tehát főleg orrváladék vagy nyál útján. A tüsszögés és a köhögés ilyen szempontból kritikus, hiszen valósággal „szétszórja” a vírust.

A WHO szakemberei szerint minél súlyosabbak valakinek a tünetei, annál fertőzőbb, ám érdemes résen lenni, mert a vírus tünetmentes állapotban is fertőzőképes. A Journal of the American Medical Association állásfoglalása szerint a lappangási idő általában 5-6 nap: jellemzően ennyi idő telik el a fertőzés és a tünetek jelentkezése között, de a WHO 1-14 napos határokra figyelmeztet.

 

Mik a koronavírus-fertőzés tünetei?

A COVID-19 fertőzés elsősorban lázzal, köhögéssel és torokfájással jár. Éppúgy okozhat enyhébb influenzaszerű tüneteket, mint súlyos légzőszervi panaszokat. Szerencsére a legtöbb páciensnél csupán enyhébb tünetek jelentkeznek, csak egyötödüknél fordul súlyosabbra a helyzet, ami már tüdőgyulladást, légzési elégtelenséget is jelenthet – fogalmazott a WHO szóvivője.

 

Mit tehetsz a megelőzésért?

  • Rendszeres, alapos kézmosás. Minden hazaérés után, ételkészítés és étkezés előtt, mosdóhasználat után, illetve orrfújás, köhögés vagy tüsszentés után moss kezet meleg vízzel és szappannal úgy, hogy legalább 20 másodpercig tartson. Figyelem! Mindig csak tiszta kézzel nyúlj a szemedhez, az orrodhoz vagy a szádhoz, hiszen ezek a vírus számára a "belépési pontok".
  • Őrizd meg a nyugalmadat! Tudományosan alátámasztott tény, hogy a krónikus stressz gyengíti az immunrendszer működését. Ha tehát pánikba esel, és attól rettegsz, hogy mikor fogod elkapni a koronavírust, sajnos minden kórokozó számára szabadabbá teszed az utat.
  • Ne hordj maszkot, ha egészséges vagy! A maszk nem igazán véd a fertőzés ellen, viszont rengetegen vannak a világon, akiknek – akár más okból kifolyólag – szükségük lenne rá. Az egészségügyi dolgozókra például nagy csapást mérhet egy esetleges maszkhiány. Arról nem is beszélve, hogy ha indokolatlanul sok maszkos ember jelenne meg az utcán, biztosan nem tenne jót a közhangulatnak.
  • Ne utazz fertőzési gócpontokra! Ha teheted, időzítsd későbbre a fertőzési gócpontokat érintő utazásokat. Ezen országok listájáról folyamatosan kapunk tájékoztatást, egyes légitársaságok pedig járattörlésekekel vagy –ritkításokkal alkalmazkodnak a helyzethez. Amennyiben az utazás elkerülhetetlenül szükséges, tartsd be a járványügyi előírásokat – ez a helyszíntől és az időponttól függően karantént is jelenthet, ami korántsem annyira vészes, mint amilyennek hangzik. (Olykor csak annyit jelent, hogy maradj otthon néhány napig: a felsőoktatási intézmények egy része például kéthetes önkéntes távolmaradást kér, ami igazolt hiányzásnak számít.)
  • Figyelj oda a veszélyeztetettekre! A 60 éven felüliek, a legyengült immunrendszerűek és a krónikus betegek valóban nagyobb veszélyben vannak, ám ez minden járványügyi helyzetnél igaz. Ha a szeretteid között akadnak érintettek, pánikkeltés helyett inkább releváns információkat adj nekik az immunerősítés lehetőségeiről, amelyekről mi is írtunk ITT. Fontos, hogy a krónikus betegeknek legyen egy hónapra elegendő gyógyszerkészletük otthon.
  • Körültekintően sportolj! Jelenleg – e sorok születésekor – nincs olyan helyzet, ami indokolná a sportlétesítmények vagy az egyesületek működésének felfüggesztését. A megszokott higiénés előírásokat és az esetleges rendkívüli intézkedéseket betartva sportolj nyugodtan, amennyiben egészséges vagy. Jó, ha vigyázol az immunrendszeredre, s nem a határaid feszegetésére helyezed a hangsúlyt, tehát nem terheled túl mostanában a szervezeted.

 

Mit tegyél, ha nem érzed jól magad?

  • Pihenj, állj le az edzéssel! Ez nem megfelelő időszak arra, hogy "csak azért is" megmutasd: akkor is képes vagy edzeni, ha nem érzed jól magad. Akár koronavírus okozza a tüneteidet, akár nem – ezt egyébként célirányos vizsgálattal lehet megállapítani –, sokkal jobban jársz, ha kipihened magad.
  • Mielőtt orvoshoz mennél, tájékoztasd őt előtte telefonon a gyanúdról. Ha lehet, kerüld el a tömegközlekedést, és olyan odajutási módot válassz, amelynél minél kevesebb emberrel találkozol.
  • A könyökhajlatodba köhögj vagy tüsszents, a használt papírzsebkendőt pedig azonnal dobd el. (Ez akár egy "sima" nátha esetén is érvényes!)
  • Ne keresd mások társaságát, ha úgy érzed, hogy fennáll nálad a koronavírus-fertőzés gyanúja. Fontos, hogy ebbe a körbe a házi kedvencek is beletartoznak, hiszen akár megfertőződnek, akár nem (a WHO egyelőre nem foglalt állást, hogy ez lehetséges-e), a bundájuk ideális "vírustanya".
  • Hordj maszkot! Ez az az eset, amikor a maszk használata indokolt: az egészségeseket ugyanis nem védi meg a fertőzéstől, azt viszont gátolja valamelyest, hogy betegekről cseppfertőzéssel tovább terjedjen.
  • Ne szedj magadtól antibiotikumot! Antibiotikumot csakis orvosi utasításra szabad szedni, méghozzá a felírt dózisban és időtartamig. Kizárólag bakteriális fertőzések kezelésére hatékony, tehát a koronavírus vagy más vírusok ellen nem segít (legfeljebb egy párhuzamos fertőzés kialakulását gátolja bizonyos esetekben, ám ennek szükségességéről is csak orvos dönthet).

 

A konklúzió tehát, hogy nyugodtan, a mindenkori általános és menet közben kihirdetett rendkívüli óvintézkedések betartásával, saját magadra és a környezetedre egyaránt odafigyelve tedd a dolgodat!