http://www.fitness.hu 2022-09-24 22:39:32

Ortorexia: amikor az egészséges táplálkozás már mánia

Van úgy, hogy az odafigyelés már kóros mértéket ölt a táplálkozás terén: amikor kényszeressé válik a kalóriaszámlálás és grammra méricskélés, de még így is csillapíthatatlan rettegés és bűntudat kíséri.

Az egészséges táplálkozás iránti megszállottság tudományos neve orthorexia nervosa, s ugyanúgy étkezési zavarnak számít, mint az anorexia nervosa vagy a bulimia. Ugyan még csekélyebb szakirodalom áll róla rendelkezésre, mint utóbbi két társáról, de azt már tudjuk, hogy pont olyan súlyos testi és mentális következményekkel járhat.

Fontos tudni, hogy itt nem csupán a bevitt táplálék minőségére és mennyiségére vonatkozó odafigyelésről van szó – ami természetes módon az egészséges életmód részét képezi –, hanem olyan szélsőséges és kényszeres magatartásról, ami megnehezíti az ebben szenvedők mindennapjait.

Az Appetite című szakfolyóirat egyik tavalyi számában például megjelent egy átfogó kutatás az ortorexia kockázati tényezőivel kapcsolatban: Jennifer Mills és Sarah McComb, a torontói York Egyetem munkatársai össze is hasonlították ezt a betegséget a többi mentális zavarral.

 

Mikor "kényszeres" az egészséges táplálkozás?

Nehéz lenne határozott vonalat húzni az egészséges táplálkozás és az ortorexia szélsőségei között. Az ortorexiások ugyanis általában ugyanazokat az élelmiszereket kerülik, amelyeket a tudatosan táplálkozók is: például az adalékanyagokat, a mesterséges hozzávalókat, a sót, a finomított cukrot, a telítetlen és transzzsírokat, valamint a genetikailag módosított összetevőket. Ebbe – egyéni étrendtől függően – akár a húsok, a hentesáruk, a tejtermékek vagy minden állati eredetű élelmiszer kiiktatása is beletartozhat.

A fordulópontot az jelenti, hogy az odafigyelés mikor csap át egyfajta megszállottságba, amikor már jelentős időt és energiát emészt fel a kérdés, hogy „mit egyek?”, „mit szabad ennem?”, illetve az emiatti rettegés és aggodalom. Vannak, akik több táplálékcsoportot is száműznek az étrendjükből, így csak nagyon kevés félét esznek. Az ortorexiások jellemzően már nem a kalóriák számának csökkentésén gondolkodnak, hanem az élelmiszerek vélt vagy valós minősége aggasztja őket. Egyre több és több időt töltenek azzal, hogy milyen élelmiszereket kell vásárolniuk, és hosszasan töprengenek egyes ételeken, ami rendkívüli módon megnehezíti a mindennapjaikat, hosszú távon pedig minőségi és mennyiségi alultápláltsághoz vagy tápanyaghiányhoz vezethet. A hozzávalók minősége és az elkészítés módja miatti aggodalom egészen odáig fokozódhat, hogy az érintettek már csak a saját maguk által készített ételeket tudják elfogyasztani.

 

Komoly pszichés teher

Az ortorexiával élni komoly pszichés terhet jelent, hiszen egyfajta elszigeteltséggel jár: aki ebben szenved, nem tud örömmel enni a családtagjainál, a barátainál, és képtelen lehet rá, hogy beüljön egy étterembe. Arról nem is beszélve, hogy ha társaságban étkezik, akkor talán állandóan magyarázkodnia kell a túlzó szempontoknak megfelelő választása és az adag kis mérete miatt. Amikor tehát az étkezés témája átveszi a hatalmat az egyén élete fölött, akkor a szakemberek szerint egészen biztosan ortorexiáról beszélünk.

Ez a teher számos életterületre rányomhatja a bélyegét, hiszen folyamatos ellenérzéshez és rejtett vagy nyílt konfliktusokhoz vezethet a párkapcsolatban, a családban, a baráti kapcsolatokban, illetve a munkahelyen vagy az iskolában is. Mivel az ortorexiás ember legfőbb témája az étel – ráadásul többnyire csöppet sem pozitív megközelítéssel, hanem arra irányulva, hogy mennyi minden rossz, kerülendő és egészségtelen –, ezért gyakorlatilag nehéz vele bármi másról beszélgetni. A legkedvezőtlenebb eset, amikor a saját szélsőséges táplálkozási döntéseinek helyességéről másokat is meg akar győzni.

 

Kik vannak veszélyben?

Az említett kanadai kutatásból kiderül, hogy a kulturális trendek, a táplálkozással kapcsolatos divathóbortok hozzájárulnak a betegség terjedéséhez, hiszen az internet és a közösségi média segítségével ma már rengeteg információ hozzáférhető arról, hogy mi egészséges és mi nem. Persze, ezek közül korántsem mind helytálló. A szakemberek divatdiéták helyett egyébként is folyamatosan kiegyensúlyozott táplálkozást javasolnak.

A többi táplálkozási zavarral szemben itt nem mutatkozik jelentős különbség a nemek között: férfiakra és nőkre is egyaránt jellemző. Mills és McComb vizsgálata alapján a vegánoknál, a vegetáriánusoknál, valamint a negatív testképpel rendelkezőknél magasabb az ortorexia kockázata. Előfordul, hogy valakinél egy másik táplálkozási zavar az ortorexia kialakulásának alapja: például anorexiás, de az egészséges ételek iránti megszállottsággal jobban meg tudja indokolni mások előtt, hogy miért utasítja el azt, amivel éppen kínálják. Másoknál pedig obszesszív-kompulzív zavar (OCD) áll a háttérben, tehát a kényszeres magatartás több életterületre is kiterjed, ám a táplálkozás ideális terepet jelent a fokozott kiélésre.

„Ebben az értelemben az ortorexia nagyon hasonlít a többi obszeszív-kompulzív zavarhoz, amikor például valaki attól fél, hogy megbetegszik vagy kórokozókkal kerül kapcsolatba, ha nem mos kezet elég gyakran, vagy nem tart be valamilyen másfajta túlzásba vitt óvintézkedést” – fogalmaznak a szakértők.

 

Van segítség!

Az ortorexiát mindenképpen komolyan kell venni. Ha úgy érzed, hogy talán érintett vagy, akkor bátran fordulj szakemberhez – képzett és tapasztalt pszichológushoz –, aki egyaránt jártas a szorongásos és a táplálkozási zavarokban, emellett pedig a testképzavarokban is. Amennyiben pedig úgy érzed, hogy egy hozzád közel álló ember van veszélyben, próbálj meg vele őszintén beszélni erről, vagy első lépésként akár mutasd meg neki ezt a cikket – elvégre neki kell felismernie, hogy talán eljött a segítségkérés ideje, mert szeretne újra örülni az ételnek és az életnek.