http://www.fitness.hu 2022-01-21 00:56:46

A rendszeres mozgás segíthet megelőzni a Covid-19 súlyos lefolyását

Azok, akik rendszeresen mozognak, jóval kisebb eséllyel kerülnek kórházba vagy halnak meg koronavírus-fertőzés miatt, mint azok, aki ülő életmódot folytatnak – árulja el egy friss kutatás.

A közzétett eredmények szerint tehát aki többet edz, védettebbnek tűnik a Covid súlyos lefolyásával szemben. A vizsgálat során csaknem 50 000 kaliforniait figyeltek meg, akik mindannyian Covid19-fertőzöttek voltak, és bebizonyosodott, hogy azok között volt a legcsekélyebb a kórházba kerülés és a halálozás aránya, akik a legaktívabb életmódot folytatták a megbetegedés előtt.

Fontos megjegyezni, hogy az adatgyűjtés még a védőoltások megjelenése előtt történt, és semmiféleképpen sem célja azt sugalmazni, hogy az edzés bármilyen szinten helyettesítheti a vakcinát. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a rendszeres edzés – legyen szó sétáról, futásról, úszásról, kerékpározásról vagy edzőtermi "gyúrásról" – valóban lényegesen csökkenti a súlyos megbetegedés kockázatát, amennyiben valaki elkapja a fertőzést.

 

A vakcinák hatékonyságát is növelheti

Régóta tudományosan elismert összefüggésnek számít, hogy a jobb aerob teljesítményre képes – magyarán fittebb – embereknél csekélyebb eséllyel alakul ki vírusos fertőzés, mint azoknál, akik nincsenek formában. Méghozzá részben azért, mert az edzés felerősítheti az immunválaszt. Az állóképesség többek között az influenza és más betegségek elleni védőoltások hatékonyságát is képes növelni, ami erőteljesebb antitest-termelésben nyilvánul meg a vakcinákra adott válaszként.

 

A mozgáshiány mint rizikófaktor

Az új típusú koronavírus fertőzés azonban olyan újdonságnak számított a tudósok számára is, hogy a tanulmány elkészültekor még világszerte elég keveset lehetett tudni a kockázati tényezőkről, illetve arról, hogy a testmozgás és az állóképesség miként befolyásolja a gyógyulási esélyeket. Azóta viszont több biztató eredmény is napvilágot látott.
Februárban megjelent például egy tanulmány az International Journal of Obesity című szakfolyóiratban, miszerint a tempós gyaloglásra képes egyéneknél sokkal kisebb arányban alakult ki súlyos Covid-fertőzés, mint azoknál, akik lomhábbak. Még akkor is, ha a "sietősek" elhízottak, ami pedig a szövődmények egyik ismert rizikófaktora.
Egy másik kutatás szerint pedig – amit idősebbek bevonásával végeztek – a marokra szorításnál mért nagyobb izomerő ugyancsak alacsonyabb kórházba kerülési eséllyel jár együtt.

 

Több intézmény kutatói fogtak össze

Ezek a tanulmányok azonban csak közvetetten mérték a résztvevők aerob fittségét vagy izomerejét, nem pedig a valós, mindennapi mozgási szokásaik révén, így nem lehetett belőlük megállapítani, hogy a tényleges edzés vagy annak hiánya hogyan befolyásolja a Covid-kockázatokat.

A British Journal of Sports Medicine hasábjain megjelent eredményekhez több neves egyesült államokbeli intézmény (például a dél-kaliforniai Kaiser Permanente gondozási konzorcium és a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Kara) kutatói fogtak össze, hogy közösen gyűjtsenek információt a testmozgással töltött idő mennyiségéről, illetve arról, hogy a megkérdezettek kórházba kerültek-e koronavírus-fertőzés miatt az elmúlt egy évben.

A Kaiser Permanente azért bizonyult remek partnernek a kutatáshoz, mert 2009. óta kiemelten fontos egészségügyi adatként kezeli, hogy mennyit mozognak a páciensek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az orvosok és az ápolók megkérdezik az érintettektől, hogy heti hány napon mozognak, alkalmanként hány percig, s ezt a kartonjukon rögzítik is.

 

Más kockázati tényezőket is figyelembe vettek

A mostani felméréshez összesen 48 440 felnőtt férfi és nő anonimizált kartonját vették górcső alá, akiknek az elmúlt évek során legalább három alkalommal rögzítették a testmozgási szokásait, és 2020-ban Covidot diagnosztizáltak náluk.

A kutatók csoportokra bontották a résztvevőket aszerint, hogy azok mennyit mozogtak. A legkevésbé aktívak közé azok kerültek, akik többnyire legfeljebb 10 percet edzettek hetente, a legaktívabbak pedig legalább 150-et. Az elemzéshez figyelembe vették az érintettek ismert kockázati tényezőit a súlyos szövődmények tekintetében: úgymint a korukat, a dohányzási szokásaikat, a testtömegüket, az esetleges cukorbeteg vagy rákos kórelőzményüket, korábbi szervátültetésüket, veseproblémájukat és más súlyosabb meglévő egészségügyi gondjaikat is.

 

Megdöbbentő eredmények születtek

A statisztikai ellenőrzés után meglepő eredmény született. A legkevésbé aktív csoport tagjai közül – akik tehát szinte sohasem mozogtak – kétszer annyian kerültek kórházba koronavírus-fertőzés miatt, mint a legedzettebbek, és két és félszer nagyobb eséllyel haltak meg. A közepes aktivitású csoportban pedig 20%-kal volt nagyobb a kórházba kerülés és 30%-kal a halálozás aránya a legmozgékonyabbakhoz képest.

Az addig ismert kockázati tényezők közül egyedül az előrehaladott életkor és a korábbi szervátültetés bizonyult ennyire jelentős rizikófaktornak, mint a mozgáshiány.

 

Az ülő életmód nagyon veszélyes

„Az ülő életmód volt a súlyos megbetegedés legjelentősebb kockázati tényezője azok körében, akik nem idősek és nem estek át szervátültetésen” – magyarázta a kutatást vezető Dr. Robert Sallis, a Kaiser Permanente Fontana Medical Center orvosa. A szakember hozzátette, hogy míg „a másik két kockázati tényező ellen nem tehet az ember, mozogni viszont tud”.

Természetesen a megfigyelésen alapuló kutatás módszertanilag nem alkalmas ok-okozati összefüggés megállapítására, tehát nem jelenthető ki, hogy az edzés következményeképpen csökken a súlyos Covid-megbetegedés veszélye, de ettől még számszerű tény, hogy a rendszeresen mozgók körében alacsonyabb volt a súlyos betegség kialakulásának és a halálozásnak az esélye. Emellett viszont nem derült ki, hogy maga az edzés hogyan befolyásolja magának a megbetegedésnek a kialakulását, tehát a fertőzés esélyét.

„Úgy gondolom, hogy az adatok alapján elmondhatjuk, hogy heti ötször félórányi tempós séta már segíthet védelmet nyújtani a súlyos Covid-szövődményekkel szemben” – pontosított Dr. Salis, aki hangsúlyozta, hogy ez a fajta védelem az új variánsok vagy más vírusok ellen is jól jöhet a védőoltások hatásának fokozására, kiegészítésére.