http://www.fitness.hu 2022-08-16 15:04:16

Ezért nem éri meg növekedési hormont szedni

A HGH-ról elterjedt, hogy izomtömeg-növelést és zsírégetést elősegítő hatása van. Valójában viszont olyan vegyületről van szó, aminek a szintjébe – bizonyos orvosi javallatokat kivéve – egyáltalán nem szabadna beavatkozni a szervezetben.

Mi az a HGH?

Az emberi növekedési hormon (Human Growth Hormone) természetes körülmények között az agyalapi mirigyben termelődik, és nevéhez hűen arra szolgál, hogy serkentse a gyerekek és a serdülők növekedését. Emellett kulcsszerepet játszik a testösszetétel szabályozásában, a cukor- és a zsíranyagcserében, továbbá megalapozott sejtések szerint a szív működésében is. A HGH számos vényköteles gyógyszer aktív összetevője, továbbá olyan készítményeket is szép számmal forgalmaznak, amelyek elvileg nem tartalmazzák ugyan közvetlenül, de hatóanyagaikkal hozzájárulnak, hogy többet állítson elő belőle a szervezet.

 

Mire használják?

A szintetikus, azaz mesterséges HGH-t 1985-ben kísérletezték ki, s a világ egyik legszigorúbb intézménye, az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) azonnal engedélyezte a használatát bizonyos egészségügyi problémák esetén.

A WebMD orvosilag ellenőrzött információi szerint tartozik például:

  • a kislányok fejlődését hátrányosan érintő Turner-szindróma,
  • egy gyenge izomtónussal járó genetikai betegség, a Prader-Willi szindróma,
  • a krónikus veseelégtelenség,
  • a rövidbél-szindróma, mely azt jelenti, hogy a tápanyagok valamilyen oknál fogva csak kisebb bélszakaszon tudnak felszívódni (pl. gyulladás vagy műtét után),
  • a HIV-fertőzés miatti izomveszteség.

Koraszülötteknek és kis súllyal született babáknak is szoktak szintetikus növekedési hormont adagolni.

 

Kétes ígéretek

A HGH legelterjedtebb felhasználási módjai azonban mégsem ezek lett, mivel a testépítéssel foglalkozók is meglátták benne az anabolikus lehetőséget. A szervezetben természetes módon termelődő fajtája valóban hatással van a fehérjeszintézisre, a szénhidrátok lebontási folyamataira és a lipolízisre is, ám semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá, hogy ez a mesterséges változatra is igaz volna – pláne nem pozitív értelemben.

A növekedési hormon szintje a kor előrehaladtával csökken, így olyan feltételezéssel is lehet találkozni, miszerint pótlása "visszaforgathatja az idő kerekét", tehát fiatalít. A világon egyetlen olyan nemzetközileg elismert, gyógyszerek és étrendkiegészítők bevizsgálásával foglalkozó intézmény sincs, amely alátámasztaná a HGH sportteljesítményre vagy sejtöregedésre gyakorolt hatását. Az Annals of Internal Medicine című orvosi szakfolyóiratban megjelent, 27 mintán alapuló 44 korábbi értekezést összesítő kutatás alapján "az izomtömeg valóban gyarapodott azon résztvevőkhöz képest, akik nem kaptak növekedési hormont, ám ez nem járt erőben és a teljesítőképességben mérhető fejlődéssel". A Harvard szakértői pedig amellett, hogy ugyanerre a következtetésre jutottak, még azt is leírták, hogy a HGH hatására "növekedett a vízvisszatartás és jellemzőbbé vált a kimerültség".

Újabban a vélt előnyei közé sorolják a hajnövesztő, az immunerősítő, a memóriajavító és a libidónövelő hatást is, amelyeket általában nem vényköteles, hanem ilyen-olyan borsos árú termékeknek tulajdonítanak. Bizonyíték erre sincs, reklámok ide vagy oda.

 

Mi az igazság?

Az orvosi céllal adagolt HGH-t mindig injekció formájában adják, hiszen szájon át szedve már a célba érés előtt lebomlana a gyomorban.

A növekedési hormon ismert mellékhatásai:

  • ideg-, izom- és ízületi fájdalom,
  • a vízháztartás felborulása, ödéma,
  • csukló-alagút szindróma
  • bőrérzéketlenség, zsibbadás,
  • magas koleszterinszint.

Ami ezeknél is súlyosabb, hogy – ugyancsak a WebMD szerint – a HGH esetleg növelheti a cukorbetegség és bizonyos rákfajták kialakulásának kockázatát. Utóbbi összefüggés még orvosi szaktudás nélkül is logikus, hiszen ami hozzájárul a sejtek növekedéséhez, az bizony a rosszindulatúak burjánzását úgyszintén elősegítheti.

Illegális forrásból beszerzett növekedési hormon esetén ráadásul nem is lehet százszázalékos biztonsággal tudni, hogy valójában mi kerül be a szervezetbe. Rengeteg a hamisítás, így előfordulhat, hogy teljesen mást rejt a bizalomgerjesztő csomagolás.

A HGH termelése önszabályozó rendszer része a szervezetben. Ez azt jelenti, hogy mindig pont annyi van belőle, amennyi kell. A testösszetétel és a növekedési hormon szintje tehát kölcsönhatásban áll egymással – nem egyirányú folyamatról van szó. Az optimális izomtömeg és testzsírszázalék magas fehérjetartalmú étrenddel, illetve rendszeres edzéssel biztosítható. Így eleve több HGH-t választ ki az agyalapi mirigy, és semmiféle serkentésre vagy utánpótlásra nincs szükség.

További kérdés felmerülése esetén pedig mindenképpen érdemes orvossal – lehetőleg a hormonháztartásra szakosodott endokrinológussal – konzultálni.