http://www.fitness.hu 2022-10-06 09:59:44

Jóga: tényleg része lehet az edzésprogramnak?

A jóga legnagyobb előnye, hogy nemcsak a kalóriákat égeti, és az izmokat formálja, hanem a léleknek is jót tesz. Az erősítő és nyújtó testhelyzetek kombinációjához ugyanis mély lélegzés, meditáció és relaxáció is társul.

Fontos tudni, hogy a jógának több mint száz különböző formája létezik. A cél mindegyiknél ugyanaz: a test és a lélek harmóniájának megteremtése. Érdemes többfélét is kipróbálnod, hogy megtudd, melyik esik a legjobban neked. Persze, akár több kedvenced is lehet!

 

A legnépszerűbb óratípusok

  • Hatha jóga. A legismertebb irányzat, ezért gyakran úgy hivatkoznak rá, hogy "a jóga". Különböző testtartásokat – azaz ászanákat – tartalmaz, amikhez tudatos légzés társul. Rendkívül jót tesz a gerincnek, kifejezetten "gerincjóga" foglalkozások is léteznek. A pozíciók nehézségi foka változhat, de olyan gyakorlatsort is össze lehet állítani, hogy korra és nemre való tekintet nélkül bárki el tudja végezni. (A "Himalája jóga" órák is alapvetően ide tartoznak, amelyek egy bizonyos mester kidolgozott rendszerén alapulnak.)
  • Ashtanga. Erőteljes, dinamikus, látványosabb ászanákkal. Hőt gerjeszt, méregtelenít és alaposan átmozgat, bár a keleti filozófiában ennek sem kifejezetten a sport, sokkal inkább az elme "tisztán tartása" a célja. Általában ide tartoznak azok az összetett gyakorlatok, amiket tátott szájjal csodálnak az emberek.
  • Vinyásza. Más kifejezéssel élve "flow", tehát egyik testhelyzetből szépen "átáramlik" a test a másikba. A vinyásza kifejezés eredetileg magát a jógával járó mozgást jelentette, csak az utóbbi évtizedekben lett ez egy külön irányzat neve, illetve az ashtangával kapcsolják össze.
  • Iyengar jóga. A rengeteg féle mozdulat kivitelezéséhez bőségesen használ eszközöket, például hevedert, téglát, párnát, padot, ilyesmiket. A testhelyzetek 1-5 perces kitartása közben a lehető legteljesebb ellazulás a cél. A rendszer a kidolgozójáról kapta a nevét.
  • Jin jóga. Lassú, nyugodt változat, ami a test mélyebb rétegeinek elérését, átérzését veszi célba. A testhelyzeteket úgy kell kivitelezni, hogy az ember több percig kényelmesen bennük tudjon maradni, és "befelé figyelni". Tradicionálisan nem ritka az ászanák akár 20 perces kitartása, de az órákon a nyugati igényeknek megfelelően ezt általában lecsökkentik 5 percre. Tempója miatt a passzivitás jógájának is nevezik. Különösen jóleshet azoknak, akik szeretnek nyújtani.
  • Kundalíni jóga. Szikh hagyományokra épülő, Amerikában kidolgozott és befutott módszer. Célja a kundalíni életenergia felébresztése és áramoltatása a csakrákon keresztül. Kötött rendszer, ahol a gyakorlatsorok – azaz a kriják – előre meghatározott ászanákat tartalmaznak a célnak megfelelő ideig kitartva, fix sorrendben. A speciális kéztartások – tehát a mudrák – kiemelt szerepet kapnak benne, a mantrák pedig úgyszintén. Az úgynevezett "Női jóga" általában ezen alapszik.
  • Bikram jóga. "Hot jóga" néven is ismert, mert a kihívást jelentő testhelyzeteket 40-42 fokos helyiségben kell elvégezni. A hívei szerint a szaunához hasonlító méregtelenítő élmény, ellenzői pedig úgy vélik, hogy az ízületeket fokozottan megterheli.
  • Power jóga. Kifejezetten "gyúrós" jóga, ami azt jelenti, hogy direkt a zsírégetést és az izmok erősítését veszi célba. Ennek megfelelően inkább tornára hasonlít, mintsem belső utazásra.

 

Mit mozgatnak át?

  • Törzsizmok. Nincs olyan jógafajta, ami ne dolgoztatná meg ezt az izomcsoportot, beleértve például a hasizmokat, vagy az edzés szempontból ritkábban középpontba kerülő oldalsó törzsizmokat.
  • Karizmok. Bár a dudorodó bicepsz eléréséhez továbbra is súlyzós edzéseket javasolunk, a jóga saját testsúllyal végzett edzésértéke nem elhanyagolható. A választott óratípustól függően gyakran előfordulhat, hogy a karoddal kell magadat megtartanod.
  • Lábizmok. A jóga máshogy dolgoztatja meg a lábizmokat, mint ahogy azt a futásnál vagy az edzőteremben megszokhattad. A hátulsó lábizmok nyúlása például egészen új testérzet lehet még azoknak is, akik rendszeresen sportolnak.
  • Farizom. Híd tartás, kitörés, guggolás… ezek mind előfordulhatnak egy jógaórán, tehát a formás hátsó fertály nem meglepő "mellékhatás".
  • Hátizmok. Elég csak a lefelé néző kutyára vagy a macska-tehén pózra gondolni. Ezek több hasonló társukkal együtt úgy átmozgatják a gerincet, hogy az ülő életmód esetén kifejezetten "életmentő" – de legalábbis hátfájás-megelőző – lehet.

 

Akkor milyen "edzés" a jóga?

Kijelenthetjük, hogy a jóga egy hajlékonyságot fokozó edzés, ami erősít, és az ízületeket csak csekély mértékben terheli. Bár – a forradalmian új, kifejezetten sportos célú nyugati változatokat leszámítva – nem tekinthető aerob mozgásnak, az eredeti rendszerben is akad olyan gyakorlat, ami megizzaszt.

A jóga annyiban más, mint az összes többi edzésforma, hogy egyáltalán nem része a versenyszellem. Sőt: az a lényeg, hogy közben leginkább magadra figyelj.

 

Mit jelent valójában a jóga?

Noha mi itt leginkább szabadidős tevékenységként, kikapcsolódási formaként ismerjük a jógát, valójában egy filozófiai rendszerről van szó, melynek tanításai valamennyi életterületet áthatják, az isteni erővel való összekapcsolódást célozzák. Így amikor hagyományos értelemben "jóga irányzatokról" beszélünk, akkor nem az óratípusokra kell gondolni, hanem a karma-jógára (az önzetlen cselekedetek gyakorlására), a dzsnyána-jógára (a transzcendentális tudás elsajátítására), az astánga-jógára (az erkölcsi fegyelemre és a magatartásra vonatkozó előírások betartására), illetve a bhakti-jógára (az istenszeretetre és az isteni szolgálatra). Bár a tradicionális ászanák jól kitalált gyakorlatnak tűnnek csupán, valójában mindegyikhez kapcsolódik egy-egy történet a hindu mitológiából, aminek a megismerése segít a póz mélyebb átélésében.

De a jógában pont az a szuper, hogy ha "csak úgy" elmész egy órára, és jól érzed magad, már akkor is bőven megérte!