http://www.fitness.hu 2022-12-04 09:35:48

Tényleg napi 10 000 lépést kell megtenned az egészséghez?

Ha figyelemmel kíséred, mennyit mozogsz, könnyen lehet, hogy neked is 10 000 lépés a célod. De valóban csaknem 8 kilométert kell megtenni naponta a hosszabb és egészségesebb élet kedvéért? Egy friss kutatás szerint nem biztos…

7 500 lépés az egészség kulcsa?

Az amerikai Harvard Egyetem munkatársai majdnem 17 000 idősebb nőt vettek górcső alá, 72 éves átlagéletkorral. Kiderült, hogy már naponta mindössze 4 400 lépés megtételével is 41%-kal csökkent náluk a halálozási kockázat azokhoz képest, akik csak 2 700 lépésnyit mozogtak. Az előny egészen 7 500 lépésig tovább nőtt, ennél több gyaloglás viszont már nem hozott plusz egészségügyi hasznot.

„Kutatásunk üzenete nem új: a testmozgás mindenkinek jót tesz. Ami viszont meglepő újdonság, hogy milyen kevés is számít belőle” – mondta a munkálatokat irányító Dr. I-Min Lee professzor, aki hozzátette: az átlagemberek naponta 4-5 000 lépést tesznek meg.

 

Miért pont a 10 000 terjedt el?

A professzorasszony elárulta, hogy tudományos berkekben sem ismert, mi a napi 10 000 lépésre vonatkozó irányelv alapja. Valószínűleg egy lépésszámlálókat gyártó japán cég alkalmazta először ezt a küszöbértéket az 1960-as években. Az eszköz japán neve "Manpo-kei" volt, ami magyarul „tízezerlépés-mérőt” jelent.

 

Bármilyen tempóban jársz, tovább élsz!

Ahhoz, hogy világossá váljon, mennyi testmozgás hoz élettartambeli változást, a tudósok újraelemeztek egy idősebb nőkről szóló kiterjedt tanulmányt. Ennél a kutatásnál minden résztvevő hét napon keresztül viselt aktivitásmérőt mindig, amikor ébren volt. A készülék a lépéseken kívül valamennyi mozgás intenzitását is rögzítette.

A küszöbértéknek számító lépésszám ismeretének hiányában négy csoportra osztották a kutatók a résztvevőket: az egyes csoportok tagjai naponta átlagosan 2 700, 4 400, 5 900, illetve 8 500 lépést tettek meg. A követési időszak 4 év volt, ami alatt 500-an haltak meg. Az adatok szerint a naponta átlagosan 5 900 lépést megtevők csoportjában 46%-kal csekélyebb volt a halálozási kockázat a legkevésbé aktívakhoz képest.

A legmozgékonyabb csoport tagjai 58%-kal alacsonyabb halálozási kockázatnak örülhettek, az előnyök azonban naponta átlagosan 7 500 lépés körül voltak a legkimagaslóbbak – állapították meg a szakemberek. Fény derült arra is, hogy a mozgás intenzitása nem hoz szignifikáns különbséget, tehát ebből a szempontból nem annyira lényeges

„Lehet gyorsan vagy lassan is menni, nem ez számít” – fogalmazott Dr. Lee.

 

Ne csak gyúrj, sétálj is!

A tanulmány nem tért ki arra, hogy a testmozgás pontosan hogyan – melyik élettani hatása révén – csökkenti a halálozás kockázatát, de Dr. Lee szerint a vérnyomás csökkentésén kívül a vércukor- és a koleszterinszint stabilizálása a kulcs. A rendszeres mozgásról többek között már az is bebizonyosodott, hogy javítja a kognitív képességeket, a memóriát és az életminőséget.

„Képtelenség eléggé hangsúlyozni, hogy a testmozgás mennyire jót tesz” – összegezte a Harvard Egyetem professzora. A JAMA Internal Medicine című szakfolyóirat május 29-i számában megjelent tanulmány üzenete, hogy az edzőtermi edzés vagy a szervezett sporttevékenység mellett a napi séta is az egészséges életmód szerves része.

 

A séta 5+1 meglepő előnye

„Ez az a dolog, amit leginkább csodaszernek nevezhetünk” – jegyezte meg Dr. Thomas Friden, az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési hivatal (CDC) korábbi elnöke. De vajon miért is?

  1. Ellensúlyozza az elhízásért felelős géneket. A Harvard Egyetem szakértői 32 féle elhízásért felelős gén működését vizsgálták meg több mint 12 000 embernél, hogy megállapítsák, valójában mennyire befolyásolják ezek a testsúlyt. Felfedezték, hogy azoknál, akik naponta legalább egy órát sétálnak tempósan, felére csökken az érintett gének hatása.
  1. Megfékezi az édesszájúakat. Az Exeteri Egyetem kutatói kimutatták, hogy egy negyedórás séta képes megfékezni a csokoládé iránti sóvárgást, illetve csökkenti a stresszhelyzetben fogyasztott csoki mennyiségét is. Azóta már is kiderült, hogy a séta többféle édesség iránti sóvárgást képes visszafogni.
  1. Csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát. A szakemberek eddig is tudták, hogy bármilyen testmozgás mérsékeli az emlőrák veszélyét. Az Amerikai Rákkutató Társaság (ACS) tanulmánya azonban feketén-fehéren rávilágított, hogy azoknál a nőknél, akik hetente legalább 7 órát sétálnak, 14%-kal alacsonyabb a mellrák kialakulásának kockázata, mint azoknál, akiknél ez az időtartam legfeljebb 3 óra. A védő hatás azoknál a nőknél is kimutatható volt, akik más szempontból egyébként fokozott veszélynek vannak kitéve a betegség szempontjából, mert például elhízottak vagy hormonkezelés alatt állnak.
  1. Csillapítja az ízületi fájdalmat. Több kutatás is alátámasztotta, hogy a séta az ízületi gyulladás miatti fájdalom egyik leghatékonyabb ellenszere, sőt heti 8-10 km megtételével jobb eséllyel lehet megelőzni ezt a mozgásszervi betegséget. A séta ízületvédő hatása elsősorban a térdet és a csípőt érinti, hiszen hozzájárul az ízületi folyadék megfelelő képződéséhez (tehát a „megolajozódáshoz”) és a környező izmok megerősítéséhez.
  1. Serkenti az immunrendszer működését. Ha nem szeretnél ágynak esni a megfázásos, influenzás időszakban, érdemes a sétát is bevetned a C-vitamin mellett! Egy több mint 1 000 férfi és nő bevonásával végzett kutatás szerint ugyanis azok, akik naponta legalább 20 percet sétálnak heti 5 napon, 43%-kal kevesebb betegszabadságot vesznek ki, mint akik csupán legfeljebb heti egyszer mozdulnak meg. Ráadásul, ha a rendszeresen sétálók mégis lebetegszenek, akkor enyhébb tünetekről és gyorsabb felépülésről számolnak be.

+1. Nem igényel befektetést. A séta az a mozgásforma, amibe anyagi ráfordítás nélkül belevághatsz, hiszen csak egy pár kényelmes cipő kell hozzá, és az azért jellemzően mindenkinél akad. Ráadásul a programodba is könnyebb beilleszteni, hiszen például munkába jövet-menet, bevásárlásnál, vagy bármilyen hétköznapi ügyintézéshez bevetheted. A lépésszámláló használata segít, hogy időről időre tudatosan növeld az aktivitásod.