Ne égj le! Naptej kisokos mindenkinek

A napfényről nem véletlenül mondják, hogy éltető. A csodálatos élettani hatásokhoz viszont elég, ha húsz percet eltöltesz a késő délutáni napsütésben. A témában sok ugyan a túlzó félelmeken alapuló tévhit, de tény, hogy az ózonrétegen keletkezett – és egyre növekvő kiterjedésű – sérülések miatt sajnos kockázatosabbá vált a napozás az utóbbi évtizedekben.

Ez azt jelenti, hogy mérhetően nagyobb az UVA, az UVB, illetve főleg a hegyekben mérhető UVC sugárzás is, és az egészségmegőrzés érdekében muszáj ellenük védekezni. Amennyiben ez nem történik meg, visszafordíthatatlanul károsodnak a szövetek.

A bőr sejt szintű öregedését befolyásoló összes környezeti tényező közül manapság már a napsugárzás a legszámottevőbb. Sok áll vagy bukik tehát azon, hogy milyen védekezést alkalmazol. A következmények nem csupán a külsődre terjednek ki, hanem az egészségedre is, hiszen a túlzott UV-sugárzástól akár bőrrákot is lehet kapni. Természetesen ez nemcsak a napfényre igaz, hanem a szoláriumra úgyszintén!

Alapszabályok

A következő néhány alapszabály betartásával máris rengeteget tehetsz a bőröd (sz)épségének megőrzéséért.

1. Használj olyan széles spektrumú, tehát az UVA és UVB sugarak ellen is védő készítményt, amelyik legalább 30 faktoros.

2. Lehetőleg csak délelőtt tíz előtt és délután négy után tartózkodj huzamosabb ideig közvetlen napfényben, mert a sugárzás a déli órákban a legerősebb.

3. Kétóránként kend be magad újra a fényvédővel, de ha alaposan megizzadsz vagy úszol, akkor ennél gyakrabban is lehet.

4. Legyen rajtad UV-szűrős napszemüveg, és a legforróbb órákban könnyű, világos ruhadarabokkal takard el a bőrödet.

Fogalommagyarázat

Szerencsére ma már rengetegféle fényvédő készítmény közül válogathatsz, amik különböző összetevők által eltérő hatást biztosítanak. Nincs közöttük olyan, ami általában véve "rossz" lenne: az a fontos, hogy megtaláld a saját igényeidnek legmegfelelőbbet. A bőrgyógyászok úgy szoktak fogalmazni, hogy "az a naptej jó, amit tényleg használsz is".

• Széles spektrumú:

Az ilyen készítmények az UVA és az UVB sugarakat is megszűrik. Előbbiek mélyebbre képesek hatolni, így a kollagénrostok roncsolásával azok okozzák a hosszútávon kibontakozó hámszöveg-károsodást, ami idővel finom ráncokban nyilvánul meg. Az UVB pedig "gyorsabban hat", hiszen felsőbb rétegeket érint, így a leégésért felel. Sajnos mindkettő hozzájárulhat a bőrrák kialakulásához.

Napjainkban a legtöbb nagy márka már csak ilyeneket gyárt, de így sem árt ellenőrizned a címkén szereplő leírást.

• Vízálló:

Ez a szócska azt jelenti, hogy az adott naptej, olaj vagy spray még 40-80 percig képes kifejteni a hatását, miután benedvesítetted a bőrödet. Ha belegondolsz, ez egyáltalán nem sok idő, hiszen jóval többet is eltölthetsz a medencében vagy a tengerben. Éppen ezért fontos, hogy rendszeresen kimássz a vízből, majd alapos zuhanyozás és törölközés után megint bekend magad, és hagyd beszívódni a fényvédőt, mielőtt megint beleveted magad a habokba.

• SPF:

Sun Protection Factor, azaz fényvédő faktor. Eredetileg csak az UVB sugárzás elleni védelmet jelentette. Minél magasabb ez az érték, annál jobban véd az adott készítmény. A 15-ös faktorszám az UV-sugarak 93%-ától véd meg, a 30-asnál ez az arány már 75%, míg az 50-esnél 98%. A 100-as faktorszám sem 100%-os hatékonyságú, "csak" 99.

Németországból származó naptejeknél az LSF (Lichtschutzfactor) rövidítéssel találkozhatsz, ami ugyanaz. A kifejezetten napozásra szánt termékek mellett nappali arckrémek, kézkrémek, testápolók és alapozók is tartalmazhatnak védőfaktort.

• Fizikai fényvédők:

Olyan készítmények tartoznak ebbe a kategóriába, melyek nem szívódnak be a bőrbe, hanem a bőr felszínén maradnak, és ott visszaverik a napsugarakat. Erre leginkább a titán-dioxid és a cink-oxid képes.

Előnyük, hogy így kevesebb mesterséges anyag kerül a testbe, hátrányuk pedig, hogy többnyire nehezen kenhetőek és látható fehér réteget hagynak ott, ahová felviszik őket. Egyes termékekben ezt a problémát a fehér szín barnára cserélésével küszöbölik ki.

• Kémiai fényvédők:

Ezek úgy működnek, hogy elnyelik az UV-sugarakat. A legtöbb készítmény ebbe a kategóriába tartozik. A kereskedelmi forgalomban lévőket bőrgyógyászatilag biztos, hogy tesztelték.

Előnyük, hogy megfelelő alkalmazás mellett nagyszerű védelmet nyújtanak. Hátrányuk pedig, hogy beszívódnak a bőrbe, így a bennük lévő kémiai anyagok is.

• Természetes fényvédők:

Bizonyos olajoknak mérhető, sőt faktorban megadható fényvédő hatásuk van. A toplista élén a 8 faktoros kakaóvaj áll, amit a kender, a ricinus és a makadámia olaja követ a shea vajjal. A mandulának, a jojobának, a kókusznak és az argánolajnak is tulajdonítanak fényvédő jelleget. Hátrányuk, hogy ez a védelem meg sem közelíti a fentieket.

• Új fényvédő kozmetikumok:

Külföldön már szép számmal léteznek olyan nedves törlőkendők, hintőporok, tusfürdők és samponok, amelyekhez UV-védelmet ígérnek. A nemzetközileg irányadó Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal jelenleg még vizsgálja ezeket, hogy valóban hatékonyak-e, és ha igen, hogyan lehetne meghatározni az általuk nyújtott védelem szintjét.

Extra igényekre

Ha a szabadban sportolsz, akkor biztos, hogy az izzadás miatt vízálló fényvédőre van szükséged. Elképzelhető, hogy a spray praktikusabb, mert gyorsabban felszívódik, mint a krém – bár már az utóbbiak közül is sok olyan létezik, ami nem hagy ragacsos érzetet.

Ha érzékeny a bőröd, akkor keress olyan fajtát, amelyik nem tartalmaz parabént, illatanyagot, színezéket és állati eredetű összetevőket. Hasznos, ha van benne valamilyen antioxidáns – például C- vagy E-vitamin –, hiszen ezek támogatják a bőr természetes védekezőképességét.