Eddzd magad okosra! Így segíti a mozgás az agyműködést

Akár futás közben érezhető eufóriáról van szó, akár jógázáskor átélt nyugalomról, biztosan tapasztaltad már, hogy mozgás hatására az idegrendszered könnyen "átkapcsol". Ami azt jelenti, hogy komoly kölcsönhatás áll fenn, amivel érdemes tudatosan bánni.

Pláne, hogy kutatások bizonyítják: a sport javítja a nagyagy külső rétegét adó szürkeállomány vérellátását, sőt az ott található idegrostok közötti kommunikációt is. Emiatt a fizikai aktivitás szó szerint képes segíteni az olyan szellemi kihívások esetén, mint például a nehéz munkahelyi feladatok vagy a vizsgák, ráadásul serkenti a kreativitást.

Jobb memória, könnyebb tanulás

Azon túl, hogy a memória direkt edzéssel – tehát az emlékezőtehetséget megdolgoztató gyakorlatokkal, például memóriajátékkal – javítható, remek hatással van rá az aerob edzés is, ami fokozott működésre készteti az agy hippokampusz régióját, ahol az emlékek "laknak". Gyerekeknél, felnőtteknél és időseknél egyaránt sikerült kimutatni, hogy a fizikai állóképesség javulásával gyarapodik a memóriáért és a tanulásért felelős idegsejt-állomány. Minél edzettebb tehát a szív és az érrendszer, a tanulás és az emlékezés annál jobban megy.

A lassabban, hosszú távon kialakuló fejlődés mellett azonban gyorsabb pozitív hatásnak is lehet örülni. Német kutatások szerint a tanulás közben végzett mozgás – történetesen a séta és a biciklizés – hozzájárul a szavak hatékony elsajátításához, ha valaki éppen idegen nyelvvel ismerkedik.

Ezt persze nem úgy tudod a legjobban kamatoztatni, ha gyaloglás vagy kerékpározás közben bújod a szótárfüzetet (ami forgalomban akár életveszélyes is lehet!), hanem úgy, hogy nekiülős-füzetes részt követően mozgással egyidejűleg igyekszel feleleveníteni a kifejezéseket fejben. Habár a szobabicikli és a futógépen gyaloglás elejétől a végéig biztonságos alternatíva lehet.

Érdemes viszont vigyáznod, hogy ne hajtsd magad túl, mert a túlságosan megerőltető edzés már gátolhatja az idegsejtek közötti ingerületátvitelt!

Fokozott koncentráció

Amellett, hogy a sport segít "bevésni" az agyadba az emlékeket, még ahhoz is hozzájárul, hogy kitartóbban tudj összpontosítani. Holland tudósok iskolások bevonásával megnézték, mi történik akkor, ha az iskolai órák közé 20 perces aerob edzést tartalmazó szüneteket iktatnak be. Kiderült, hogy a diákok így sokkal tovább képesek odafigyelni az órákon.

Az Amerikai Egyesült Államokban pedig azt vették górcső alá, hogy a tanítás utáni sporttevékenység hogyan hat a fiatalok iskolai teljesítőképességére. Kevéssé meglepő, hogy egy tanév alatt fizikailag fittebbek lettek tőle – ám annál érdekesebb, hogy szellemi feladatok megoldására is jobban tudtak koncentrálni. Nehezebben kalandozott el a figyelmük, hatékonyabban végeztek egyszerre több feladatot, illetve könnyebben megjegyezték azt, amit szerettek volna észben tartani.

A pozitív következmények learatásához pedig nem is feltétlenül muszáj folyton megizzadni, mert egy német kutatás során a tiniknek mindössze tíz percnyi koordinációs készséget javító játék (például két labda egyensúlyozása egyszerre) is segített a koncentráció fejlesztésében.

Jobb mentális állapot

Kedv, hangulat, lelki egészség… a mentális állapotra sokféle kifejezés létezik. Mindegy, minek hívjuk: most az a lényeg, hogy a sport rendkívül jó hatással van az ember belső kiegyensúlyozottságára.

Ez az a bizonyos eufórikus érzés, ami egy alapos edzés közben és után a hatalmába kerít. Olyan alapvető élettani – pontosabban biokémiai – folyamatról van szó, amit még egereknél is meg lehet figyelni. Viszont nem egyszerű boldogsághormon-löketről (azaz fokozott endorfintermelésről) beszélhetünk, hanem a legfrissebb kutatási eredmények szerint arról, hogy megnő a szervezetben a saját maga által termelt kannabinoid vegyületek szintje.

Igen, jól olvastad: edzéssel hasonló hatást lehet elérni, mint a "füvezéssel" – csak éppen káros mellékhatások nélkül, csupa pozitív következménnyel!

Az edzésként egyre inkább elfogadott jóga pedig igazi jolly joker a stresszoldásban. Hiszen mi is a stressz? A test reakciója egy vélt vagy valós veszélyhelyzetre, ami beindítja a "harcolj vagy menekülj!" ösztönreflexet. Ezzel valódi vész esetén semmi gond nincs, sőt még életmentő is lehet – elvégre rég kihalt volna az emberiség, ha nem futnak el a vadállatok elől az őseink. Manapság azonban napi szinten annyi inger ér minket, hogy észre sem vesszük az állandó stresszhelyzetet.

A jóga szerencsére segít a test tudatos ellazításában, ami természetes módon magával hozza a lelki nyugalmat. Egy 2010-es kutatás szerint például a rendszeresen jógázóknál az agy amigdala régiójának zsugorodása figyelhető meg, ami a stresszért, a félelemért és a szorongásért felel.

Ezek után aligha váratlan a hír, hogy a mozgás hozzájárul a depresszió leküzdéséhez. 2013-ban már sikerült tudományosan alátámasztani, hogy mind az aerob, mind pedig az erőedzés hatékonyan csillapítja a depresszió tüneteit. Méghozzá nem is akármilyen mértékben: az eredmények alapján még az antidepresszáns gyógyszerekkel és a magatartásterápiával is felveszi a versenyt.

Persze, ez nem az orvosi kezelés abbahagyására ösztönöz, hanem annak a kiegészítésére valamilyen jóleső sporttevékenységgel.

Pezsgő kreativitás

Nem egy kreatív zseni hangsúlyozta, hogy a mozgás kulcsszerepet játszik az alkotókészségének megőrzésében. Nietzsche például elszántan vallotta, hogy a rendszeres séta szárnyakat ad a képzeletnek. Azóta kutatással is sikerült bizonyítani a feltételezést, így ha új ötletekre vágysz, vagy meg szeretnél oldani egy problémát, indulj el valamerre, és hagyd szabadon áramlani a gondolataidat!

Gondtalan időskor

A rendszeres mozgás segít a szellemi teljesítőképesség megőrzésében. Számszerűsített tény, hogy akár már napi 30-45 perc sétával is késleltethető vagy kiküszöbölhető a demencia veszélye. Ez azonban nemcsak a szüleidnek és a nagyszüleidnek hasznos infó, hanem neked is, hiszen minél hamarabb vágsz bele az edzésbe, annál biztosabb, hogy évtizedek múlva is vágni fog az eszed, mint a borotva.