A céklalé olyan erős doppingszer, hogy be lehetne tiltani

A céklalé olyan erős doppingszer, hogy be lehetne tiltani
Sándor Alexandra Valéria
2018. augusztus 28.

Igen, jól olvastad! Hiába tűnik viccesnek, a természet bizony olyan erős doppingszert kínál, aminek ráadásul káros mellékhatása sincsen.

Nem vicc! Tudományos tény

Nem valami mostanában felfedezett egzotikus gyümölcs elképesztő tulajdonságáról készülünk beszámolni, és még csak nem is egy új őrületről. A céklalé sportteljesítményre gyakorolt hatását ugyanis már évek óta vizsgálják, és mindig fantasztikus eredményekre bukkannak. A 2017-es évvel bezárólag összesen 23 releváns tudományos cikk – azaz kutatáson alapuló összefoglaló – látott napvilágot a témában.

Ezek együttes górcső alá vételével mutatták ki spanyol tudósok, hogy a dolog valóban működik: céklalé fogyasztásával tényleg lehet növelni az emberi szervezet fizikai teljesítőképességét.

 

Hogyan működik?

A céklalé megnöveli a test oxigénfelhasználó-képességét, tehát az izmok egységnyi oxigénmennyiségből több energiát tudnak kinyerni. Egy Andrew Jones nevű sportszakértő korábbi mérései szerint ez például azt jelenti, hogy aki 9 perc 43 másodpercig tud teljes erőből biciklizni, az a céklalé hatására már 11 perc 15 másodpercig bírja szuflával. „Kutatásunk bizonyítja, hogy a nitrátokban gazdag étrend javítja az állóképességet. Ez lenyűgöző, mert ilyen hatást semmilyen más módon, még tréninggel sem lehet elérni” – magyarázta az eredmények kapcsán Jones.

Mások pedig kimutatták, hogy egyéb mozgásformák esetében is állóképesség-növekedés figyelhető meg céklalével: a futást, a sétát és az evezést is tovább lehet bírni tőle, sőt a képzett búvárok tovább tudják tőle visszatartani a lélegzetüket. Futóknak pedig a sült cékla fogyasztása is jól jött ahhoz, hogy később fáradjanak el.

 

Oké, de mi történik a szervezeten belül?

A céklalé megnöveli az úgynevezett "VO2 max" értéket, ami nem más, mint a "maximális oxigén felvételi szintje". Jelzi, hogy testsúlykilogrammonként hány milliliter oxigén kerül szállításra és felvételre. Mértékegysége emiatt ml/kg/perc.

Maga a VO2 max érték rengeteg belső tényezőtől függ: többek között a szív és a tüdő teljesítményétől, a vérkeringéstől és az izomsejtek mennyiségétől, állapotától. Szerepet játszik benne még a genetika, a kor és az edzettségi szint is. Minél jobb géneket örökölt valaki, s minél fiatalabb és edzettebb, annál jobb nála a maximális oxigén felvételi szintje.

Ennek a mérése természetesen laboratóriumi körülmények között, terheléses tesztek során lehetséges. Ilyenkor az alanyok például futópadon, szobakerékpáron vagy evezőgépen teszik próbára a teherbírásukat, miközben mérik a légzésüket, a pulzusukat, valamint a be- és kilélegzett oxigén és szén-dioxid mennyiséget is. Amikor a legtöbb oxigént sikerül felvenni, az lesz a VO2 max érték.

 

Mi köze ehhez a céklalének?

A cékla telis-tele van egészséges tápanyagokkal. Színét például a bőséges antioxidáns-tartalomnak köszönheti, mégpedig a betalainoknak, a rezveratrolnak és a kvercetinnek. Az oxigénfelhasználás javulásában azonban mégis elsősorban a benne lévő nitrátok játszhatnak szerepet. Ez akkor bizonyosodott be, amikor egy nitrátmentes céklalevet is felhasználtak a tudósok a vizsgálatokhoz. Akik ilyet ittak, azoknak egyáltalán nem javult a sportteljesítménye, tehát ebből az italból később tökéletes placebo lett.

Az emberi szervezet a nitrátokat nitritekre bontja le, melyek egy részéből nitrogén-oxid lesz. A nitrogén-oxid kulcsfontosságú a vérnyomás szabályozásához és a szív-érrendszer egészségéhez azáltal, hogy segít ellazítani az érfalakat, javítva ezáltal a vérkeringést és a test oxigén-ellátottságát is. A nitrogén-oxid emellett még az izomsejtek energiaháztartását is optimalizálja.

Az összefüggés pikantériája mindössze annyi, hogy a nitrátokat sokáig mérgezőnek – konkrétan rákkeltőnek – tartották. Ez ellentmond annak, hogy rengeteg olyan zöldség tartalmaz nitrátokat, amelyik egyébként egészséges tápanyagokban gazdag. A leveles zöldek jelentik például a legbőségesebb természetes nitrátforrást, mégsem mondja rájuk senki, hogy életveszélyesek lennének. Valószínűleg az állhat az ellentmondás hátterében, hogy másképpen kell kezelni a zöldségek eredendő nitráttartalmát a feldolgozott élelmiszerekétől.

 

A céklát csak inni lehet?

Nyugi, eheted is. A tudósok pusztán azért használták pont ennek a zöldségnek a levét, mert a méréseik alapján stabil a nitrátszintje, és a nitrátmentes változat révén kéznél van belőle a kontrollcsoportnak adagolható placebo is. A sült cékla bizonyítottan javítja a teljesítőképességet, a céklával dúsított kenyér pedig hozzájárul a vérnyomás csökkentéséhez.

 

És aki egyáltalán nem szereti a céklát…?

Bár erről egyelőre nem szól kutatás, minden valószínűség szerint más nitrátban gazdag zöldségekkel is működik a varázslat. Már csak azért is, mert azt már felmérték, hogy a hagyományos japán étrend (ami rendkívül gazdag leveles zöldekben) növeli a plazma nitrit szintet a szervezetben, amivel ugye együtt jár a nitrogén-oxid szintjének emelkedése.

Szerencsére a rukkola, a spenót, a rebarbara, a torma, a saláta, a káposzta, a póréhagyma és a petrezselyem is bőven tartalmaz nitrátokat.

 

A céklalé-doppingnak tényleg nincs semmi káros mellékhatása?

Kifejezetten káros mellékhatásra eddig nem derült fény, egy kellemetlenség azonban néha elő szokott fordulni. Amikor ugyanis megkérdezték Paula Radcliffe angol hosszútávfutótól, hogy próbálta-e már a céklalevet, azt válaszolta, hogy egyszer igen, de a java ki is jött az alvégen. A kutatások során használt napi félliteres mennyiség tehát hashajtó hatású lehet. Egy próbát talán így is megér, nem?