Ez a dolog öli meg a legtöbb embert: sejted, mi lehet?

Egy év alatt 11 millió haláleset

Egy friss – csaknem 200 országra kiterjedő – kutatás szerint a felnőtt halálesetek 22%-a nem megfelelő táplálkozás miatt következett be 2017-ben. Ez számszerűleg azt jelenti, hogy kis híján 11 millióan a minőségileg, illetve mennyiségileg rossz étrendbe haltak bele. Összehasonlításképpen hozzátehetjük, hogy a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, a magas vérnyomás pedig valamennyivel több, mint 10 millióét.

A kutatást vezető Dr. Ashkan Afshin, a Washingtoni Egyetem munkatársa úgy látja: egyáltalán nem meglepő, hogy az étrend ennyire kulcsszerepet játszik az egészség megőrzésében, vagy éppen annak elveszítésében. A nem megfelelő táplálkozás ugyanis számos betegség okozója lehet – a magas vérnyomástól kezdve a 2-es típusú cukorbetegségig.

"Jót s jól" – ez lenne a titok

Fontos ugyanakkor tisztázni, hogy a "nem megfelelő" táplálkozás nemcsak a túl sok "junk food" – vagyis egészségtelen élelmiszer – bevitelét jelenti, ami egyébként főleg a jóléti országokban, például az Amerikai Egyesült Államokban, illetve Európa-szerte is gyakori.

„Gyakran esik szó úgynevezett rossz élelmiszerekről, amelyekből nem kellene ennünk. Másfelől viszont arról is érdemes beszélnünk, hogy mi az, amit igenis ennünk kellene” – magyarázta az eredmények kapcsán Dr. Afshin. Az vizsgálat során ugyanis sikerült kimutatni, hogy bizonyos étkezési szokások különösen magas halálozási rátával járnak. Ilyen például a nátriumban (sóban) gazdag étrend, vagy éppen a túl kevés teljes értékű gabona, zöldség és gyümölcs, valamint dió- és mogyoróféle.

Világszerte lenne min javítani

A tudományos elemzésnél olyan korábbi kutatások eredményét vették újból górcső alá, melyek a különböző táplálkozási szokások és betegségi kockázatok összefüggését tárták fel. A sóban gazdag étrend hatásának felméréséhez például a vizeletben mért nátriumszint és a vérnyomás kapcsolatát nézték meg, majd a vérnyomásban bekövetkező változások és a betegségek kimenetelének összefüggését.

Az sem szolgált meglepetéssel, hogy a világ egyes tájain jellegzetes táplálkozási szokásokat lehetett megfigyelni. Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában fogyasztják a legtöbb feldolgozott húsárut és készételekből származó transzzsírt. A cukros üdítőitalok iránti rajongás és a túlzott sófogyasztás azonban csaknem mindenhol gyakorinak bizonyult.

Ami a kedvező tendenciákat illeti: Közép-Ázsiában általános a mennyiségileg is megfelelő zöldségbevitel, míg Dél-Amerikában, Afrikában és Dél-Ázsiában többnyire kiemelkedő a hüvelyesek (pl. bab, borsó, lencse) szeretete. Általánosságban viszont elmondható, hogy a kiegyensúlyozatlan étrend mindenhol problémát jelent. Óceániában és Kelet-Ázsiában a leggyakoribb a táplálkozással összefüggő halálozás, ami közvetlen halálokként például szívbetegségben nyilvánul meg. A 2-es típusú cukorbetegség miatti – ugyancsak a táplálkozással összefüggésbe hozható – halálozás az Egyesült Államokban és Kanadában a leggyakoribb.

Rengeteg életévet veszítünk el

Dr. Afshin hangsúlyozta, hogy az étrend hatása nemcsak a mortalitási rátában mutatkozik meg, hanem az életminőségben is. 2017-ben a nem megfelelő táplálkozás ugyanis 255 millió egészséges életév veszteséget eredményezett, ami nem más, mint az összes emiatt elveszített életév és a betegségben eltöltött évek összege.

A szakértő tulajdonképpen egy gyakran hangoztatott táplálkozási tippet tart a lehető legjobbnak, miszerint érdemes minél kevesebb feldolgozott élelmiszert, és minél több teljes értékű növényi táplálékot fogyasztani. Ha ugyanis sikerül utóbbiakkal helyettesítenünk az előbbieket, lényegesen több egészségben eltöltött életévre számíthatunk.

A tanulmányból levonható konklúzió tehát, hogy összességében nem úgynevezett "szuperételek" fogyasztására kell törekednünk, hanem a mindennapokban is követhető, friss zöldségekben, gyümölcsökben és rostokkal teli teljes értékű gabonában gazdag étrendre.

„Nem tudjuk, hány vészharangot kell még megkongatnunk, mire sikerül változást elérnünk…” – tette hozzá Dr. Afshin. Az általa vezetett kutatás eredményei a The Lancet című szakfolyóirat április 3-i számában jelentek meg.

De akkor mi számít egészséges étrendnek?

Több kutatásból is kiderült már, hogy a Földközi-tenger térségében megszokott mediterrán táplálkozás a legalkalmasabb a betegségek megelőzésére, ami valószínűleg a benne található tápanyagok ideális arányának, valamint a hozzá tartozó alapélelmiszerek antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásának tudható be.

A mediterrán étrend alapkövét az olíva és a belőle sajtolt olajon kívül a friss zöldségek és gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a hüvelyesek, a magvak, a dió- és mogyorófélék, továbbá a fehér hús és a hal jelentik, sovány tejtermékek kíséretében. Irányelvei naponta legfeljebb egy egységnyi alkoholnak megfelelő mennyiségű minőségi vörösbort is engedélyeznek: a benne található rezveratrol ugyanis bizonyítottan hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez.

Tiltás, megvonás nincsen: vörös húst és édességet is szabad fogyasztani, de mértékkel. Az ételek ízéről só helyett friss fűszernövények gondoskodnak. Kulcsfontosságú még a hozzávalók frissessége és alacsony zsírtartalma, illetve az ételek könnyű, mérsékelt mennyiségű zsiradékkal való elkészítése.