Otthoni munkavégzés: mit tehetsz az egészségedért?

Otthoni munkavégzés: mit tehetsz az egészségedért?
Sándor Alexandra Valéria
2020. november 12.

Azok közé tartozol, akiknek mostanában az otthonuk lett a munkahely vagy az iskola, s még nehezen találod a helyed az új normalitásban? Vagy mindig is a „home office” volt a szíved csücske, de szeretnél még jobban odafigyelni közben a testi és lelki egészségedre?

Miért nehéz a változás?

Az emberi természet – és elme – szereti az állandóságot. Valahol mélyen még azoké is, akik igazán kalandvágyóak, hiszen nekik is vannak az életükben "biztos pontok", amelyeknek az állandóságára számítanak, és amiknek az elvesztése érzékenyen érintené őket. A változás azért lehet nehéz, mert gyakran megköveteli tőlünk, hogy mi is változzunk, változtassunk. Előfordulhat, hogy egyszerűen "nem engedi" folytatni a napi rutinunkat, a megszokott dolgainkat, az addig jól bevált mintáinkat.

A változás tehát egyenlő a kihívással, és ez mindenkire egyformán igaz – az arra adott reakcióban viszont óriási különbségek vannak.

Óriási változásnak számít, hogy egyik pillanatról a másikra íródott át a legtöbbünk mindennapi életét meghatározó intézmények működési rendje – iskola, munkahely –, a társas kapcsolatok javarészt az online térbe kerültek, és még azok is otthon találták magukat a nap legnagyobb részében, akik egyébként szinte csak aludni jártak haza, vagy legalábbis reggeltől estig máshol tartózkodtak. Ráadásul ez a változás most nem csupán egy egyén életében következett be, hanem a járvány sújtotta országokban globálisan, össztársadalmi szinten.

 

Figyelj a mentális egészségedre!

2020-ban rájöhettünk arra, hogy a változásokhoz való külső és belső alkalmazkodás képessége mindennél fontosabb. Az úgynevezett mentális rugalmasság (vagy más kifejezéssel: kognitív flexibilitás) az a tulajdonság, ami lehetővé teszi, hogy újfajta helyzetekben is megőrizd a nyugalmadat, és megtaláld a „biztos pontokat”. Mivel mindannyian különbözőek vagyunk, ezért a mentális rugalmasságunk szintje is eltérő.

Biztosan ismersz olyan embert, aki imád új dolgokat kipróbálni, s úgy gondolja, hogy a kudarc is csak egy lehetőség a fejlődésre, jóformán bármit meg tud tanulni, könnyedén fogadja a visszajelzéseket, és inspirálja őt mások sikere. Ezzel szemben olyanok is akadnak, akik a kudarcot akadályként élik meg, fekete-fehérben látják a világot (vagy jónak tartják magukat valamiben, vagy rossznak), nem szeretik az újdonságokat és a kihívásokat, eleve korlátozottnak érzékelik a lehetőségeiket, nehézségek esetén könnyebben feladják, illetve arra szorítkoznak, amit már biztosan ismernek és tudnak.

Röviden szólva: valaki szereti elhagyni a járt utat a járatlanért, míg mások kevésbé. A legtöbben a két véglet között helyezkednek el valahol, ám tény, hogy a járt utak híveinek sokkal nehezebb a 2020-as év, hiszen szinte mindenki kénytelen volt legalább részben megválni az életének jól ismert kereteitől.

Jó hír, hogy a mentális flexibilitás fejleszthető. Leginkább olvasással és beszélgetéssel, más nézőpontok és keretek megismerésével, a változások elfogadására irányuló tudatos törekvéssel, vagy éppen szándékos újdonságkereséssel. Ha mindig is szerettél volna elvégezni egy tanfolyamot, nyelvet tanulni, alkotó tevékenységbe kezdeni, vagy kipróbálni egy új hobbit, akkor itt a remek alkalom. A négy fal között ezeket is megteheted, az online lehetőségek tárháza végtelen! Amennyiben pedig úgy érzed, hogy túl nagy nyomás nehezül rád, bátran kérd szakember segítségét – nem kell minden terhet egyedül cipelned!

 

"Újfajta" fájdalmak

A lelki nehézségek gyakran fizikai szinten is megjelenhetnek: mindenki ismeri ugyanis azt az érzést, amikor "mázsás kő nehezedik a vállára" a hétköznapi kihívások súlyának analógiájaként. Nem meglepő, hogy ennek hatására valódi vállfájdalom is jelentkezhet, mert a stressztől olyan feszült testtartást vehetünk fel – akár nagyon tartósan –, ami ellen az izmaink és az ízületeink tiltakozni kezdenek.

A helyzetet bonyolítja, hogy az otthoni "iroda" korántsem mindenkinél olyan ergonomikus – vagyis kényelmes, testbarát – kialakítású, hogy egész napra tökéletes munkaállomást biztosítson. Ha tehát egyik napról a másikra került át a munkahelyed vagy az iskolád a négy fal közé, könnyen lehet, hogy görnyedve ücsörgés lett a dologból, ami hát- és nyakfájáshoz, csuklóalagút-szindrómához, könyök- és vállbántalmakhoz, krónikus fejfájáshoz és ízületi merevséghez vezetett.

A nem ideális körülmények között végzett ismétlődő mozdulatok – például a gépelés – eleinte „csak” zsibbadással, bizsergő érzettel járnak a kar, a kéz és az ujjak területén. Hosszú távon ezekből akár idegbántalmak (alagút-szindrómák) is kialakulhatnak, mint ahogyan ín- vagy ínhüvelybántalmak vagy más mozgásszervi gyulladásos kórképek is.

Akár tapasztaltad már ezeket a tüneteket, akár nem, ne feledd, hogy akár már néhány apró változtatás is nagy előrelépést hozhat! Minél előbb nekilátsz a megfelelő otthoni munkakörülmények kialakításának, annál jobb, hiszen a tested nagyon hálás lesz érte, s ennek köszönhetően a hangulatod is sokat javul. Fontos tudni, hogy a változtatáshoz akkor sincs késő, ha már konkrét fájdalmaid vannak, ebben az esetben viszont mindenképpen célszerű orvoshoz fordulnod, mert létezik hatékonyabb segítség a fájdalomcsillapítók szedésénél!

 

Tippek az ideális munkakörülményekhez

Dr. Peter Abaci egyesült államokbeli aneszteziológus és fájdalomspecialista szakorvos a következőket javasolja:

  • A székeddel kapcsolatban:

– A karfát úgy állítsd be, hogy az alkarod 90 fokos szöget zárjon be a felkaroddal, miközben dolgozol.

 – Szükség esetén támaszd ki a derekad a támlához tett kispárnával, vagy válassz eleve ívelt támlájú széket, hogy természetes tartással is egyenesebben tudj ülni (anélkül, hogy erőteljesen kihúznád magad).

– A megfelelő ülőmagasság az, amikor teljesen leér a talpad a földre vagy a lábtámaszra úgy, hogy a lábszárad és a combod 90 fokos szöget zár be egymással.

 

  • Az íróasztalodhoz:

– Az asztalod legyen a behajlított könyököddel egyforma magasságban, amikor gépelsz, és a csuklódnak se kelljen felfelé vagy lefelé ívelnie!

 

  • A monitorodhoz:

– A kijelző teteje legyen egy kicsivel a szemmagasság alatt, hogy ne kelljen hozzá felemelni vagy lehajtani a fejed. Ha ennek a manuális beállítására látszólag nincs lehetőség, könyvekkel és magazinokkal akkor is könnyedén tudsz a magasságon alakítani.

– A betűméret és a felbontás tegye lehetővé, hogy legalább félméteres távolságból is zökkenőmentesen tudj olvasni.

 

  • Általánosságban:

– Ne ücsörögj mindig egyhelyben! Ha szükséges, állíts be emlékeztetőt a telefonodon, hogy legalább félóránként nyújtózz ki, s olykor mozogj egy kicsit!

– A telefon fülhöz tartása helyett fontold meg a kihangosítást vagy a headset használatát. Ha ugyanis sokat telefonálsz a klasszikus testhelyzetben (és talán még gépelsz is közben), az óriási terhet ró a nyakadra, a gerinced felső részére, ami hosszú távon fájdalmas problémákhoz vezethet.