Edzéstippek asztmával élőknek

Mi az asztma?

Az asztma olyan krónikus légzőszervi betegség, amely a légutak gyulladásával, beszűkülésével és duzzanatával jár. Emellett pedig gyakran fokozott nyáktermeléssel is.

Nevét a görög ἅσθμα, vagyis "zihálás" kifejezésről kapta. Legismertebb tünetei – a ziháló légzésen túl – a köhögés, a légszomj, illetve a mellkasi nyomás vagy fájdalom.

Kialakulásának pontos oka egyelőre nem ismert, de feltételezik, hogy részben genetikai, részben pedig környezeti tényezők állnak a hátterében. A betegség lefolyása egyénenként eltérő. Valakinél előfordulhat, hogy a tünetek csak igen ritkán jelentkeznek, hosszú kihagyásokkal, míg másokat egész életükben folyamatosan elkísérnek. Ráadásul olyan esetek is előfordulnak, hogy csak bizonyos körülmények esetén – például edzés közben vagy légúti fertőzés idején – újul ki az asztma.

Az enyhébb asztmás rohamok általában gyakoribbak, és a légutak néhány percen vagy órán belül ismét átjárhatóvá válnak a megfelelő gyógyszer alkalmazásával. A súlyos rohamok ritkábbak, viszont azonnali orvosi ellátást igényelnek. Ezért fontos az asztmás tünetek korai felismerése és kezelése, hiszen így elkerülhető a súlyosabb probléma.

Lehet így edzeni?

Megfelelően kezelt asztma esetében általában nem ellenjavallt az edzés, ám minden esetben fontos erről a szakorvossal is beszélni. A páciensek zöme nyugodtan végezheti a mozgásformák döntő többségét. Viszont tény, hogy a megkerülhetetlen orvosi jóváhagyás mellett is érdemes fokozottan óvatosnak lenni.

Ezzel együtt azonban az is tény, hogy a testmozgás rengeteget segíthet a tüdőkapacitás és a szervezet oxigénellátásának javításában, ami hatványozott előnyt jelenthet az asztmásoknak.

A nagy kérdést tehát - hogy lehet-e edzeni, és ha igen, akkor hogyan és mennyit - legelőször a kezelőorvosnak kell feltenni. Létezik viszont néhány olyan alapelv, amit mindenképpen hasznos akár előre tudni.

Mehet a kardió

A séta, a kocogás, az úszás, vagy a kerékpározás is nyerő lehet – vagyis bármi, ami felpörgeti a szívverésed. (Igen, a séta is sportnak számít, ráadásul itt írtunk róla korábban, hogy nem is akármilyennek!)

Célszerű közepes intenzitásra törekedned, ami azt jelenti, hogy levegőért kapkodás nélkül tudj közben beszélni. Idővel elképzelhető, hogy az időtartam mellett az intenzitást is növelheted. Ám ha éppen csak most vágsz bele az edzésbe úgy, hogy asztmával élsz, akkor első körben inkább a rendszeresség és a biztonság legyen szempont, mintsem a teljesítmény.

Biztos, hogy az úszás jó?

Az úszás kiváló mozgási lehetőség lehet az asztmával élőknek a közeggel járó párás és meleg levegő miatt. Vannak azonban olyan kockázati tényezői, amikre tekintettel kell lenni. A klór némelyeknél asztmás rohamot válthat ki, mint ahogyan az úszás közbeni nem megfelelő légzéstechnika is.

A nem túlzottan klóros víz és a szabályos úszás általában nem jelent veszélyt, sőt kifejezetten egészséges is, de ettől még ugyanúgy szükséges a kezelőorvossal való egyeztetés.

Jóga és edzés súlyokkal

Első látásra talán érdekes lehet, hogy egy pont alá vesszük ezt a két mozgásformát, de van bennük valami közös. Mindkettő hozzájárul az izmok gyarapodásához és az asztmás rohamok egyik leggyakoribb kockázati tényezőjének – vagyis a stressznek – a kiiktatásához.

Itt is érdemes közepes intenzitásra törekedned, Súlyzós vagy saját testsúlyos gyakorlatok esetén pedig a 10-es vagy 15-ös ismétlésszám optimális lehet. Fontos a helyes légzéstechnika alkalmazása is. Ne tartsd bent a levegőt, amikor kitartod a testhelyzeteket vagy megemeled a súlyokat!

Csapatsportok

Ha csapatjátékos vagy, és közösségben érzed jól magad, akkor nyugodtan fontolóra vehetsz olyan sportágakat, amik rövidebb ideig tartó, ám intenzívebb erőkifejtéssel járnak – a megmozdulások között hosszabb nyugalmi idővel. Az állandó „pörgést” igénylő foci és kosárlabda például kockázatosabb, ám jól karbantartott állapot és orvosi jóváhagyás mellett ezek sem kizártak.

Bemelegítés és levezetés

Hiába tűnik "lényegtelen" körítésnek, mégis fontos, hogy se a bemelegítést, se a levezetést ne siesd el! Szánj mindkettőre külön-külön 10 percet, és fokozatosan hagyd abba őket, ne pedig hirtelen.

Kerüld a polleneket!

Szabad levegőn sportolni szuperegészséges – igen ám, csakhogy asztma esetén veszélyt jelenthetnek a pollenek. Ha allergiás vagy, valószínűleg egyébként is figyelemmel kíséred az aktuális pollenszintet és levegőminőséget, ám ezt azoknak az asztmásoknak is érdemes megtenniük, akiknél nem diagnosztizáltak allergiát.

Az összefüggés miatt általánosságban elmondható, hogy a szűrt levegőjű, légkondicionált edzőterem biztonságosabb allergiaszezonban.

Tiszta a levegő?

Apropó, légszennyezettség: forgalmas utak és gyárak közelében olyan lehet a levegőminőség, hogy talán nem ideális a szabadtéri edzéshez. Asztmával élőknek különösen fontos, hogy edzés közben minél tisztább levegőhöz jussanak, vagyis lehetőség szerint szmog- és cigarettafüst-menteshez. Különben megnövekedhet a rohamok jelentkezésének veszélye.

Védelem hideg ellen

Ha a levegőminőség és más körülmények is lehetővé teszik, igenis érdemes a szabadban edzeni. Az időjárás azonban olyan tényező, ami ugyancsak befolyásolhatja az asztmás rohamok jelentkezését. A hideg levegő ugyanis növeli azt asztmás rohamok kockázatát.

Éppen ezért fokozottan figyelni kell a megfelelő öltözködésre, hideg esetén a száj és az orr megfelelő eltakarásával, védelmével. A sál ilyenkor a kötelező felszerelés része!

Amikor pihenni kell

Ha bármilyen panaszod van – különösen légúti –, akkor inkább pihenj. Asztmás rohamok ugyanis gyakrabban jelentkezhetnek ilyenkor, így semmiképpen nem éri meg kockáztatni. Inkább hagyj ki egy-két napot, mintsem hogy túlzott terhelésnek tedd ki a szervezeted, ami után esetleg még többet kellene pihenned!

Adagold pontosan a gyógyszert!

Kérdezd meg az orvosodtól, hogy az asztma kezelésére szolgáló gyógyszereid megszokott adagolásán változtat-e a tény, hogy sportolsz. Előfordulhat például, hogy sportolás előtt javasolt plusz egy fújás az inhalációs kortikoszteroidból – szigorúan csak orvosi javallatra!

Fontos, hogy magadtól semmiképpen ne térj el a felírt dózistól.