Mi lehet az oka?
A hirtelen mozdulatok és a váratlan helyzetek a boka legnagyobb ellenségei. Szinte mindenkivel megtörtént már, hogy a lépcsőről lefelé menet egy fokkal több volt, mint amennyire számított, vagy olyan gödörbe lépett a talajon, amit nem látott. A kényelmetlen, instabil lábbeli, illetve az edzés előtti bemelegítés elmaradása is előkelő helyen szerepel a bokasérülés lehetséges okainak listáján. Tehát a baleset sajnos bárkivel és bármikor megtörténhet.
Milyen bokasérülések vannak?
Aszerint csoportosíthatjuk őket, hogy az ízületnek pontosan melyik részére terjed ki a gond. Az érintett régió lehet csont, szalag vagy ín – ezek közül egy vagy több is. A boka viszonylag sérülékenynek számít, aminek egyik oka, hogy három csont találkozásánál helyezkedik el: a sípcsont, a lábszárcsont és az ugrócsont "találkozik" benne. Ezeket kötőszövetből álló erős és rugalmas szalagok tartják össze úgy, hogy közben lehetővé teszik a mozgathatóságot is. Az ínak dolga pedig az, hogy az izmokat a csontokhoz kötve minden helyzetben stabilan tartsák az egészet.
Bokatörésről akkor beszélünk, ha az említett három csont közül egy vagy több eltört. Ficam akkor következik be, amikor a szalagok a normális mértékűnél jobban kitágulnak valamilyen erőhatás miatt – ennek súlyossága a mikroszkopikus sérüléstől kezdve egészen a szalagszakadásig változhat. A húzódás pedig az izmok és az ínak túlterhelés vagy túlnyújtás miatti sérülése. Általában a két peroneális ínt éri túlterhelés vagy baleset miatti húzódás. Az ínak akár be is gyulladhatnak, ezt hívják tendonitisnek. Az is gyakran előfordul, hogy a mindennapi hatások révén egyszer csak felhalmozódnak az ínak apró sérülései, s a legkisebb mozdulat jelenti azt a bizonyos utolsó cseppet a pohárban, aminél már erős fájdalom jelentkezik.
Nem egyértelműek a tünetek
A bokatörés és a ficam olyannyira hasonló tünetekkel jár, hogy orvosi vizsgálat nélkül össze is lehet őket keverni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a következő problémák tapasztalásakor minél előbb szakemberhez fordulj!
– Fájdalom (gyakran hirtelen jelentkező és erőteljes),
– duzzanat,
– zúzódásszerű nyom,
– mozgási vagy terhelési nehézség.
Ficam esetén gyakori az ízületi merevség, míg törésnél már a puszta érintés is fájhat, és előfordulhat, hogy furcsa lesz tőle a boka formája.
Ha csak "fájogat" a bokád, azaz időről időre érzed, hogy valami nem stimmel, de aztán mindig elmúlik a dolog, akkor jó eséllyel tendinosisről – tehát az ín folyamatosan "összeadódó" sérüléséről – van szó. Ennek tünete a külső részen tapasztalt időszakos fájdalmon kívül a gyengeség, az ízület instabilitása és a talp ívének magasabbá válása.
Elsősegély bokasérülés esetén
Ha rendszeresen sportolsz, akkor a fokozott kockázat miatt különösen fontos tudnod, mi a teendő, amikor a bokád – vagy egy társadé – megsérül. Négy lépést kell megjegyezned:
- Pihentetés. Azonnal meg kell szüntetni az ízület terhelését, nehogy súlyosbodjon a helyzet. Ez többnyire önkéntelenül is megtörténik a fájdalom miatt. Ülni vagy feküdni is tökéletes.
- Hűtés. A jegelés lassítja és mérsékeli a duzzanat kialakulását, ráadásul még a fájdalmat is csillapítja. A sérülés bekövetkezésétől számított első 48 órában a leghasznosabb. Nem szabad egyszerre 15-20 percnél tovább alkalmazni, és két alkalom között célszerű legalább háromnegyed órát kihagyni. Jégkocka helyett praktikusabb a jégakku használata. Ha csak mélyhűtött zöldség van a fagyasztóban, akkor mindenképpen figyelni kell mind az egészségügyi, mind pedig az élelmiszerhigiéniai szabályokra.
- Kompresszió. A pólya vagy a fásli megadja a kellő támasztást a sérült végtagnak. A felhelyezés némi gyakorlatot igényel, hiszen fontos, hogy ne legyen se túl laza, se pedig túl szoros.
- Emelés. Ha lefekszel, és a sérült bokát a szíved magasságánál feljebb emeled, akkor mérséklődni fog a fájdalom és a duzzanat.
Nagyon fontos a további terhelés elkerülése az orvosi vizsgálatig. A nem megfelelően kezelt törés vagy ficam idővel krónikus problémához – gyakori sérüléshez, ízületi gyengeséghez vagy gyulladáshoz – vezethet.
Mi történik az orvosnál?
A szakember először is azt fogja megkérdezni, hogyan történt a sérülés. Közben megnézi a bokát. A szemrevételezés fájdalmas lehet, hiszen tapintásos vizsgálattal és az ízület enyhe átmozgatásával jár. Törésgyanú esetén röntgenre küldhet, illetve bizonyos esetekben az MRI-t is hasznosnak ítélheti. A legtöbb bokasérülés kezeléséhez fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszer is kell, amiből vagy valamilyen recept nélkül kapható fajtát javasol az orvos, vagy felír egyet.
A gyógyulás folyamata
A bokaficam súlyossága háromféle lehet. A legenyhébb változat az elsősegélynél említett intézkedések hatására hamar enyhül, és az orvos utasításainak megfelelően már 1-3 nap múlva terhelhető. Közepes súlyosságú ficamnál már ennél hosszabb pihenés javasolt, és gyógytornára is szükség lehet a minél tökéletesebb felépüléshez. A harmadik – egyben legsúlyosabb – esetben már szalagszakadásról, vagy annak veszélyéről van szó, amit huzamosabb gyógytornás kezeléssel tudnak helyreállítani. Kivételes esetekben, ha a szalag valamiért nem tud regenerálódni, akkor műtéti megoldás is lehetséges. Az ínsérülés kezelése lényegében megegyezik a ficaméval.
Törésgyanú beigazolódásakor elképzelhető, hogy a csontok teljes tehermentességre ítélve – azaz begipszelve – maguktól összeforrnak, de akár műtétre is szükség lehet. A törés utáni gyógyulás 6-8 hétig tart, a korábbi életvitelhez pedig 3-4 hónapon belül lehet visszatérni.
Tippek a megelőzéshez
– Ne sportolj olyankor, amikor kimerült vagy, vagy egyébként is fájdalommal küszködsz!
– Táplálkozz úgy, hogy az izmaid elegendő energiához jussanak!
– Érd el és tartsd is meg a versenysúlyodat! Már öt kiló plusz is jelentősen növeli a boka terhelését.
– Viselj mindig stabil cipőt, különösen sportoláskor!
– Eddz rendszeresen, hiszen ettől az ínak és a szalagok is rugalmasabbá válnak!
– Mindig szánj időt a bemelegítésre és a nyújtásra!
– Fuss lehetőleg egyenletes talajon!