Ez történik tavasszal a testedben

Ez történik tavasszal a testedben
Sándor Alexandra Valéria
2017. március 6.

Tiszta őrület, de a tavasz egyszerre hoz zsongást és kimerültséget. Vagy az egész csak a képzelet szüleménye?

Azzal kezdjük, hogy lelőjük a poént: igen, a "tavaszi fáradtság" és a "tavaszi zsongás" fogalma a kézzelfogható – de legalábbis mérhető – valóság része, az okát pedig a testünkben kell keresni. Az emberi szervezet ugyanis nemcsak térbeli struktúra, hanem időbeli szerveződése is van.

Gondolj csak a napirendedre, illetve a cirkadiánnak is nevezett belső ritmusodra! A baglyok vagy a pacsirták közé tartozol? Melyik napszakban szokott a leginkább szárnyalni a kreativitásod? És ha az órák ilyen mértékben befolyásolják a működésedet, akkor miért ne hatnának rá az évszakok?

 

Hormonális változások

Az évszakváltás ténye elsősorban a fényviszonyok érzékelésének révén hat a testedre. A retinád ugyanis – tehát a szemed belső rétege, mely a látóidegen keresztül kapcsolódik az agyhoz – már a legapróbb növekedést is "megérzi" a napsütéses órák számában. Ez már önmagában hormonális változásokhoz vezet: közvetlenül kihat például a melatonin termelődésére, ami az alvás-ébrenlét egyensúlyért, továbbá a hangulatért felel.

A sötét hónapokban eleve több melatonint termel a szervezet. A "téli depresszióra" – vagy tudományos nevén szezonális affektív zavarra – hajlamos embereknél pont emiatt szokott baj lenni. A betegség szerencsére fényterápiával is kezelhető, s ezt tavasszal már maga a természet is elvégzi a melatonintermelés csökkentésének révén.

Amikor tehát megjelennek az első tavaszi napsugarak, magától értetődik, hogy frissebbnek és energikusabbnak érzed magad, és talán kevesebb alvásra van szükséged. Az érem másik oldala viszont az, hogy hangulatingadozásra való hajlam vagy bipoláris zavar esetén akár túlzott "zsongás" is jelentkezhet, amit hasonlóan elsöprő erejű kimerültség követ.

 

Fókuszban a test

Persze, hogy ekor jut eszedbe, mennyire szeretnél jól mutatni azokban a ruhákban, amik már kevesebbet takarnak. A háttérben azonban az önbizalom és a divat mellett evolúciós okok is vannak. Őseinknek ugyanis létfontosságú volt, hogy tápanyagokat raktározzanak a téli időszakra, tehát hízzanak egy keveset. Az erre való ösztönös hajlam máig megmaradt, csak már funkciója nincsen, hiszen gyűjtögetni és vadászni tényleg kevésbé lehetett télen, a szupermarket viszont mindig nyitva van, így már a hideg hónapokban sem a saját testünk raktárait éljük fel.

De szerencsére az is megmaradt a tudatunkban, hogy a pluszkilók tavasszal különösen okafogyottá válnak. Csak ezt már nem a bővebb élelemszerzési lehetőségekkel indokoljuk, hanem a bikiniszezonnal.

 

Csekélyebb libidó

Noha tavasszal elvileg ilyen értelemben is felpezsdül az ember vére, többféle kutatás is arra enged következtetni, hogy a zsongást nem elsősorban a hálószobában vezetjük le. Azok a párok, akik önként vállalták, hogy naplót vezetnek az együttléteik gyakoriságáról, pont tavasszal bújtak össze a legritkábban, és ősszel a legtöbbször. Ennek az az oka, hogy a tesztoszteronszint tavasszal alacsonyabb, nyáron és ősszel pedig magasabb. Ráadásul több nő esik teherbe nyár végén, illetve kora ősszel, mint az első napfényes hónapokban. A megfigyelt mintát tovább erősíti az a nem túl vidám tény, hogy két nemi betegség – a szifilisz és a gonorrhea – előfordulása is hasonló időbeli eloszlást mutat.

Nyilván ez az összefüggés sem véletlen: az evolúció gondoskodott róla, hogy elődeink inkább olyan időszakban hozzák világra az utódaikat, amikor több alapanyag áll rendelkezésre a mama és a baba táplálására. A tavaszi gólyacsalogatás pedig – ilyen szempontból nem túl szerencsés – téli szüléssel járna.

A tendenciát egyre jobban háttérbe szorítja, hogy lassan a génjeinkbe íródik: ebben az esetben sem kell szűkölködéstől tartanunk, ráadásul az év minden szakában ér minket szexuális impulzus.

 

Újrakezdeni az edzést

Jó, ha a napfény kicsalogat a szabadba, vagy a csúcsformád eléréséért a konditermet veszed célba. Csak legyél óvatos, hiszen ha télen ellustultál egy kicsit, akkor most nagyobb a sérülésveszély! A nem megfelelő bemelegítés akár rándulással és ficammal is járhat, ám a következmények sajnos sokkal súlyosabbak is lehetnek. A hormonális változások és a szélsőséges fizikai terhelés ugyanis nagyon rossz hatással lehetnek a szívre. Nem véletlen, hogy tavasszal jelentkezik a legtöbb szívroham.

Persze, ez önmagában nem ok a pánikra. Csupán óvatosságra int, hogy erős és egészséges fiatal szervezettel is tartsd be az ésszerűség alapvető szabályait – még akkor is, ha a napfény rögtön maratoni futásra hív.