Fitness Akadémia
Csatlakozz
Kapcsolat
1033 Bp., Hévízi út 1.
Hétfőtől - péntekig, 10-14 óráig
Mobil: | +36 (30) 506-0483 |
E-mail: | titkarsag--.at.--fitnessakademia.hu |
Nyilvántartásba vételi szám:
B/2020/000294
Engedélyszám: E/2021/000022
A melanoma lassan világszerte a leggyakoribb rákos megbetegedésnek számít a fiatal nők körében. Korai felismerés mellett jó eséllyel gyógyítható, de mégis a megelőzés a leghatékonyabb fegyver ellene.
Maga a bőrrák fogalma nemcsak egyféle kórképet takar: az alapsejtes és a laphámsejtes változat sem ritka, viszont ezek csak elvétve halálosak. Mindkettőnél veszélyesebb lehet a harmadik fajta, a melanoma.
Maga az elváltozás a bőr úgynevezett melanocita sejtjeiben kezdődik, általában sötétebb részeken (tehát pl. festékes anyajegyekben), ahonnan áttétet képezhet a test más részeibe. Az orvosok "agresszív, életveszélyes" rákfajtaként írják le.
Férfiaknál a fej, a nyak, a hát és a csípő területén fordul elő legtöbbször, míg nőknél a karon, a kézen vagy a lábon. Kevesen tudják, hogy melanoma a körmök alatt, esetleg nyálkahártyán is kialakulhat, például a szájban vagy a hüvelyfalon – sőt, még a szemben is.
Mivel festékes bőrsejtek elváltozásáról van szó, ezért a melanoma nem tartozik a nehezen észrevehető, „titokban” növekedő rákfajták közé. Ha idejében sikerül észlelni és az érintett sejteket maradéktalan kimetszéssel eltávolítani, igen magas a teljes gyógyulás esélye.
A melanoma sajnos a többi bőrrákfajtánál gyorsabban növekszik és terjed, tehát hajlamos az áttétképzésre. A kezelés ekkor már sokkal nehezebb.
Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a túl sok UV-sugárzás nevezhető meg valamennyi bőrrákfajta legjellemzőbb okaként. Fontos, hogy az UV-sugárzás nem egyenlő a napfénnyel, hiszen a szolárium is éppen annyira veszélyes. Az alapsejtes és a laphámsejtes bőrrákot a rendszeres és tartós UV-kitettséggel sikerült közvetlen összefüggésbe hozni a kutatások során, és ez a két típus kiemelten gyakorinak bizonyult olyan világos bőrű embereknél, akik sok időt töltenek a szabadban.
A melanoma kialakulásának kockázatát ugyanakkor kifejezetten a hólyagos leégés növeli: már csupán egyetlen gyerekkori súlyos leégés is élethosszig megkétszerezi a melanoma későbbi kialakulásának veszélyét.
A nem melanoma jellegű bőrrákfajták rizikófaktorának számít a kátránynak, a radiumnak és az arzéntartalmú rovarirtó szereknek való kitettség.
A világos bőrűek körében gyakoribb a bőrrák, mivel kevesebb védő hatású melanint tartalmaznak a hámszöveteik. Kiemelten magas kockázattal kell számolniuk a vörös hajúaknak, a kék szemű szőkéknek, vagy a pigmenthiánnyal élőknek (pl. albinizmus esetén).
A sok anyajegy vagy szeplő megléte is fokozott óvatosságra int – főleg, ha azok "furcsán" néznek ki, tehát szabálytalanok. Sötétebb árnyalatú bőrben is kialakulhat rosszindulatú sejtburjánzás, ám sokkal ritkább, és rendszerint olyan testtájakat érint, ahol világosabb a bőr (ide tartozik a tenyér, a talp vagy a körmök területe).
A lakóhely ugyancsak számít. Ott, ahol sokat és erőteljesen süt a nap, a bőrrák is gyakoribb, illetve olyan helyeken is, ahol az őslakosok sötétebb bőrűek, ám sok fehér költözött oda. Erre jó példa Ausztrália, ahol főleg angolok és írek európai szemmel is kifejezetten világos bőrű leszármazottai élnek.
A bőrrák nagyjából háromszor gyakoribb a nők körében, mint a férfiaknál. Az évek múlása is növeli a kialakulásának kockázatát: 45 és 54 év közöttieknél diagnosztizálják a legtöbbször, de egyre több fiatal kerül orvoshoz ilyen problémával. A hajlam is örökletes: akinek a felmenőinél bőrrákot állapítottak meg, annak célszerű még óvatosabbnak lennie.
Noha számos módszer létezik a rákos hámsejtek eltávolítására, sebészetileg csak az egyik számít teljes mértékben elfogadottnak: ez pedig a kimetszés. Sokan tartanak attól, hogy a helyi érzéstelenítésben zajló ambuláns kis műtét csúnyább heget hagy, mint a fagyasztásos, lézeres, kauterezéses vagy "kaparásos" technika, de egyfelől csakis szikével lehet célzottan megszabadulni a rosszindulatú sejtek 100%-ától, másfelől pedig gyakorlott szakorvos által kivitelezett precíz metszésvezetéssel, és a bőr erővonalaiba illeszkedő varratvonallal esztétikailag is a lehető legszebb eredmény, legteljesebb gyógyulás érhető el.
Érdekesség, hogy a Magyarországon sokfelé elterjedt gyakorlattal ellentétben az anyajegyek (különösen a rákos bőrelváltozások) eltávolítása nem bőrgyógyászati, hanem sebészeti (sőt azon belül is leginkább plasztikai sebészeti) feladat.
A probléma előrehaladottságától függően a műtéti megoldás mellett sugárkezelésre vagy kemoterápiára is szükség lehet, amiről onkológus szakorvos dönt.
Sikeres kezelés után érdemes még nagyobb figyelmet fordítani a bőr egészségére, mert az egyszeri kialakulás növeli a későbbi újabb diagnózis kockázatát.
Miután az UV-sugárzás valamennyi bőrrákfajta – köztük a melanoma – kialakulásának leggyakoribb oka, ezért a megfelelő fényvédelem kulcsfontosságú a megelőzésben. Ez olyan számtalanszor hallott tanácsok megfogadását jelenti, miszerint 11 és 15 óra között célszerű elkerülni a tartós és közvetlen napfényt, rendszeresen naptejet vagy egyéb védőfaktoros készítményeket használni (melyeknek a működési mechanizmusáról és a használatukkal kapcsolatos tudnivalókról a Ne égj le! Naptej kisokos mindenkinek című cikkünkben írtunk), valamint extrém erős napsugárzás esetén minél nagyobb bőrfelület eltakarásával védekezni.
A legújabb tudományos feltételezések szerint azonban a napfény teljes elkerülése sem vezet jóra, hiszen felmerült, hogy a D-vitamin hiány (és ezzel együtt a napfényhiány) is növelheti a melanoma kockázatát. A konklúzió tehát, hogy valószínűleg azzal tesszük a legjobbat a bőrünknek, ha okosan, tudatosan és megfelelő mértékben juttatjuk természetes(!) napfényhez a szervezetünket.