Biztosan jól tudod? Tények és tévhitek a vitaminokról és az ásványi anyagokról

Biztosan jól tudod? Tények és tévhitek a vitaminokról és az ásványi anyagokról
Sándor Alexandra Valéria
2020. szeptember 23.

A C-vitamin segít megelőzni a náthát? A csontoknak csak kalcium kell? A multivitaminok szedését egyöntetűen ajánlják a szakemberek? Most fény derül rá, hogy tényleg így van-e!

„A C-vitamin segít megelőzni a náthát.”

Tévhit. Méghozzá a szakemberek szerint az a fajta, ami segít rávilágítani egy gyakori logikai hibára. Az ugyanis vitathatatlan, hogy a C-vitamin szükséges az immunrendszer megfelelő működéséhez. Megfelelően működő immunrendszer esetén pedig valóban csekélyebb a fertőző megbetegedések jelentős részének kockázata.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés lenne a C-vitamin és a nátha megelőzése között; vagyis ezt még nem sikerült alátámasztani. Azt viszont igen, hogy a C-vitamin segíthet hamarabb túllenni a már kialakult megbetegedésen.

 

„A szemnek csak lutein kell.”

Tévhit. Szuper, ha tudod, hogy a lutein – amely a latin „lutea”, vagyis „sárga” szóról kapta a nevét – egy olyan növényi antioxidáns (karotinoid), ami segít a szem és a látás épségének megőrzésében. Ezen kívül azonban még több másik tápanyagra is szükség van ahhoz, hogy fizikai értelemben is megmaradjon az éleslátásod!

Ide tartozik például egy másik növényi antioxidáns, a zeaxantin; az ásványi anyagok közül a cink; illetve a C- és az E-vitamin. Ezek hiánya az időskori látásromlás leggyakoribb oka. A zöldségekben és gyümölcsökben gazdag, kiegyensúlyozott étrend képes fedezni belőlük a szükségleted. Ám ha fokozottan veszélyeztetett vagy ilyen szempontból, akkor orvossal egyeztetve megfontolandó lehet táplálékkiegészítő szedése.

 

„A vitamin kifejezés valójában egy szóösszetétel.”

Tény. A latin „vita”, azaz „élet” és az angol eredetű „amine” szó együtteséből ered. A kifejezés XX. század eleji születésekor még azt hitték, hogy minden vitamin aminosavakat tartalmaz, amelyek egyébként a fehérjék alkotóelemei.

Olyan létfontosságú, energiatartalom nélküli tápanyagokat jelöl, amelyek elengedhetetlenek a szervezet egészséges fejlődéséhez és működéséhez, illetve étrendi úton kell bevinni őket.

 

„A vitaminhiány akár vérszegénységet is okozhat.”

Tény. A B12-vitamin például olyan fontos szerepet játszik a vérképzésben, hogy a hiánya vérszegénységgel, memóriaproblémákkal, zavartsággal, valamint végtagzsibbadással járhat. Mivel ez a vízben oldódó vitamin állati eredetű összetevőkben található meg, ezért különösen fontos a tudatos pótlása a húst, halat vagy tejtermékeket nem fogyasztók esetében.

 

„A csontoknak kalcium kell, és kész.”

Tévhit. A kalcium valóban nélkülözhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, ám emellett például D-vitaminra, K-vitaminra, magnéziumra és káliumra is szükség van. Ezek ugyanis amellett, hogy hozzájárulnak a csontok alkotóelemeinek képződéséhez, még egymás felszívódását is kölcsönösen segítik.

 

„A vitaminok fontosabbak az ásványi anyagoknál.”

Tévhit. A vitaminokra például a fejlődéshez, az emésztéshez és az idegi funkciókhoz van szükség. Az ásványi anyagok többek között elősegítik a sejtek és a szervek megfelelő működését. De egyik a másik nélkül nem sokat ér! Mindkét tápanyagcsoport létfontosságú.

Csupán annyi közöttük a különbség, hogy a vitaminok növényi vagy állati forrásból (tehát élő organizmusokból) származnak, míg az ásványi anyagok – ahogyan a nevük is mutatja – eredetileg ásványkincsekből, vagyis a vitaminokkal ellentétben szervetlenek.

 

„A vizelet színe elárulja a vitaminhiányt.”

Tévhit. Léteznek ugyan olyan vitaminok – például a C- vagy egyes B-vitaminok –, amelyek a szükségesnél bőségesebb bevitel esetén narancsos vagy akár zöldes árnyalatúra színezhetik a vizeletet. A vese így választja ki a felesleget, ám nem javasoljuk, hogy ezt direktben teszteld, mert a vitaminok túladagolása bizonyos esetekben akár veszélyes is lehet.

Arra azonban nincs tudományos bizonyíték, hogy a vizelet színe megfelelő vagy elégtelen vitaminbevitelről is árulkodhat.

 

„Aki egészségesen táplálkozik, annak biztos nem kell vitaminokat szednie.”

Tévhit. Kezdjük ott, hogy bár az egészséges táplálkozásnak vannak általános ismérvei, valamennyire mindenkinek mást jelent ez a fogalom. Általánosságban elmondható, hogy például vegetáriánus vagy vegán étrend mellett, várandósság vagy szoptatás idején, illetve versenysportolói életvitellel, vagy bizonyos gyógyszerek szedése esetén megfontolandó lehet bizonyos vitaminok és ásványi anyagok étrendkiegészítő útján történő bevitele.

Erről mindenképpen érdemes orvossal és/vagy dietetikussal egyeztetned.

 

„Minél több vitaminhoz és ásványi anyaghoz jutsz, annál jobb.”

Tévhit. Természetes forrásból gyakorlatilag lehetetlen veszélyes mértékben túladagolni a vitaminokat és az ásványi anyagokat. Ha azonban étrendkiegészítőt szedsz, akkor jó, ha tudod, hogy a túlzott mennyiség akár mérgező hatású is lehet.

A túl sok A-vitamin például émelygéshez, hányáshoz vagy májkárosodáshoz vezethet. A túl sok D-vitamin gyengeséget, szívritmuszavart és zavartságot eredményezhet. Mivel a szervezet képes tárolni az A-, D-, E-, és K-vitaminokat – valamint az ásványi anyagok közül a vasat is –, ezekből felesleg tud felgyülemleni, károsítva ezáltal a májat és a vesét.

 

„A zöldségekben és a gyümölcsökben van a legtöbb C-vitamin.”

Tény. Számos zöldség és gyümölcs valóban kiváló C-vitamin forrás: gondoljunk csak a citrusfélékre, vagy a paprikára, amiből Szent-Györgyi Albertnek sikerült izolálnia a C-vitamint. A nemzetközi ajánlások szerint a legtöbb felnőttnek naponta 75-90 milligramm C-vitaminra van szüksége, amit félcsészényi édes pirospaprika vagy 180 milliliter narancslé már fedez is.

 

„A nőknek több vasra van szükségük.”

Tény. Elsősorban a szülőképes korú nőkre igaz, akik menstruálnak, hiszen nekik havi szinten vérveszteséggel kell számolniuk. A szakértők szerint ilyenkor napi 18 mg vasra van szükség, várandósság esetén pedig 27 mg-ra. Férfiaknál ugyanakkor csupán 8 mg a szükségletet fedező mennyiség.

 

„Minden szakértő ajánlja a multivitaminokat.”

Tévhit. A szakirodalom egyik legvitatottabb kérdése: számos érv és eredmény szól a multivitaminok hasznossága vagy haszontalansága mellett. A leggyakoribb ellenérv, hogy az egészséges emberek számára nem jár semmilyen előnnyel a multivitaminok szedése, így felesleges. Mások azonban úgy vélik, hogy még kiegyensúlyozott étrend mellett is segít pótolni azt, amiből esetleg kevés van.

Abban viszont osztatlan az egyetértés, hogy minél több vitamint és ásványi anyagot igyekszel természetes úton – tehát egészséges táplálkozással – bevinni a szervezetedbe, annál jobb.