Így védekezz a stressz és a depresszió ellen az ünnepi időszakban

Így védekezz a stressz és a depresszió ellen az ünnepi időszakban
Sándor Alexandra Valéria
2020. december 14.

A december a karácsonyra való készülődésről, az ünneplésről, az év összegzéséről szól, ami egyébként is fokozott stresszel járhat. Akkor pedig különösen, ha olyan új, soha eddig nem tapasztalt helyzethez kell alkalmazkodnunk, mint amilyennel a 2020-as esztendő szembesített bennünket.

Mi okozza az ünnepi lehangoltságot?

Az ünnepi díszbe öltözött világban különösen nyomasztónak tűnhet, ha valakinek negatív érzései támadnak. Pedig a szomorúság, a rágódás, a szorongás, a magány vagy éppen a társas kapcsolatokban megélt feszültség sokak számára ugyanúgy hozzátartozik az adventhez, mint a színes égősorok és a többi dekoráció.

A lehangoltság oka lehet például a fokozott stressz, a fáradtság, a valószerűtlen elvárások, a fogyasztói társadalom ránk gyakorolt nyomása, a pénzügyi nehézségek, illetve a rokonokkal és a barátokkal való találkozás (vagy helyzettől függően éppen annak a hiánya). A tervezés, a szervezés, a bevásárlás, a családi kötelezettségek vagy az egyedüllét olyan fizikai tünetekkel járhat együtt, mint a fejfájás, a túlzott étel- vagy italfogyasztásra való igény, esetleg az álmatlanság.

Sőt, az "ünnepi depresszió" mellett az "ünnepek utáni depresszió" fogalma sem ismeretlen. Utóbbi azt jelenti, hogy az ingerekben gazdagabb hetek, valamint az egész elmúlt év feszültsége egyszerre "jön ki" az emberen.

 

Mit tehetsz azért, hogy jobb kedvre derülj?

  • Legyenek reális elvárásaid!

Az ünnepi időszaktól sokan azt várják, hogy olyan csillogó-villogó és mézes-mázos legyen, mint a hollywoodi filmeken. Tudjuk azonban, hogy a való életben hús-vér emberek vannak, a maguk erősségeivel és gyenge pontjaival.

A tökéletesség tehát sohasem praktikus elvárás, mert eleve olyan magasra teszi a lécet, hogy jóformán lehetetlen megugrani. Ezzel szemben. ha úgy állsz hozzá, hogy igyekszel minden tőled telhetőt megtenni, s elfogadod, hogy nem minden rajtad múlik, akkor máris sokkal nagyobb esélyed lesz a boldog ünnepekre!

 

  • Legyél rugalmas!

A mentális rugalmasság – vagy más néven kognitív flexibilitás – az a tulajdonság, amely megmutatja, hogy mennyire vagy képes alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez, mennyire vagy nyitott az újdonságokra. A mentálisan rugalmas emberek akkor sem esnek kétségbe, ha el kell hagyniuk a járt utat a járatlanért. Sőt, néha akár ők maguk döntenek úgy, hogy megteszik. Éppen ezért teljesen máshogyan reagál egy mentálisan rugalmas ember például arra, ha nem úgy sikerül egy vacsora, ahogyan eltervezte, mint az, akinek a flexibilitást még gyakorolnia kell.

A saját mentális rugalmasságodat úgy tudod a legjobban fejleszteni, ha biztonságos keretek között szándékosan keresed az újfajta helyzeteket, akár csak olyan aprónak tűnő dolgokban, mint egy új útvonal séta közben, vagy egy új recept kipróbálása a konyhában.

 

  • Ismerd a határaidat!

Az ünnepi lehangoltság egyik leggyakoribb oka a túlvállalás – a szó összes létező értelmében. A túlvállalás lehetséges például a háztartási teendők kapcsán (sütés-főzés, takarítás, dekoráció), az iskolában vagy a munkahelyen (vizsgaidőszak, év végi hajtás), vagy a társas kapcsolatokban (beszélgetések, összejövetelek, ajándékok). Sőt, egyszerre akár több életterületen is előfordulhat.

Ez ellen kizárólag úgy tudsz védekezni, ha pontosan tudod, milyen kötelezettségeket tudsz elvállalni és milyen időbeosztással anélkül, hogy rossz érzéseid támadnának.

Ha mégis túlvállalod magad, először is ne felejtsd el levonni a következtetést, hogy a jövőben ne forduljon elő többé, másodsorban pedig ne félj segítséget kérni! Senki sem várja el tőled, hogy robot üzemmódban teljesíts – hacsak éppen te nem várod el saját magadtól, ám ez már más kérdés.

 

  • Írj listát!

Teendőlista. Bevásárlólista. Ajándéklista. A listaírást lehet szeretni vagy utálni, de az biztos, hogy léteznek olyan helyzetek, amikor különösen praktikus. Ha ugyanis szó szerint látod magad előtt, hogy milyen feladatok várnak rád, mit kell az elkövetkező időszakban megvalósítanod, akkor lényegesen strukturáltabban és célirányosabban tudsz gondolkodni, ami nagyban megkönnyíti a tervezést és a kivitelezést.

A listaírás legnagyobb előnye, hogy előzetes végiggondolást igényel, ráadásul maga a lista megmarad neked, így kisebb az esély rá, hogy valami elfelejtődjön menet közben. Kiváló módszer az utolsó pillanatos kapkodás megelőzésére!

 

  • Élj a jelenben!

A legtöbb feszültség abból ered, hogy az ember hajlamos belefeledkezni a múltba vagy a jövőbe – ahelyett, hogy egyszerűen örülne a jelennek, s élne az itt és most adott lehetőségekkel.

Kiváló tudatosságfejlesztő gyakorlat, hogy ha legközelebb negatív érzésed támad, akkor vizsgáld meg, hogy vajon nem a múlttal (egy emlékkel, sérelemmel) vagy a jövővel (tervvel, kilátással) kapcsolatos-e. Valószínű, hogy igen lesz a válasz, mert a jelen miatt szoktunk a legkevésbé aggódni.

Mindennapi példa erre a forgalmi dugó: ha félre tudod rakni, hogy elkésel miatta valahonnan – hiszen úgysem tehetsz ellene semmit –, akkor mindjárt elveszed a dolog élét, és akár kellemesen vagy hasznosan is eltöltheted az ajándékba kapott időt.

Csak annyira máshogyan szocializálódtunk, hogy ezt eleinte nem könnyű megtenni…

 

  • Tegyél a magány ellen!

Magányosnak nemcsak egyedül lehet lenni, hanem akár párkapcsolatban vagy családban is. A magány a minőségi interakciók hiányát jelenti. Amikor úgy érzed, szívesen megosztanál másokkal gondolatokat, érzéseket, pillanatokat és élményeket – de pillanatnyilag nincs kivel.

Először is a körülötted lévők körében gondold végig, ki az, aki felé nyithatnál a kapcsolatotok tartalmasabbá tételének érdekében. Ha pedig nem találsz ilyet (pedig biztos van, csak talán nincs a homlokára írva, hogy ő is vágyik a mélyebb, őszintébb kapcsolódásra másokkal), várnak a különböző ismerkedési lehetőségek.

 

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

  • Úgy érzed, hogy az elmúlt hetekben jelentősen csökkent az érdeklődésed a korábban szeretett tevékenységek iránt?
  • Szomorúság, lehangoltság vagy reménytelenség lett úrrá rajtad?
  • Nehezen tudsz elaludni, éjszaka könnyen felébredsz, vagy éppen túl sokat alszol?
  • Jelentősen csökkent vagy nőtt az étvágyad?
  • Rossz érzéseid vannak saját magaddal vagy az életeddel kapcsolatban?

Ha legalább két kérdésre igennel válaszoltál, érdemes beszélned erről egy mentálhigiénés szakemberrel (pszichológussal), aki tud segíteni, hogy ismét jobb színben lásd a világot!

Hasonló témájú cikkeink