Így hat ki a gyermekkori táplálkozás az egész életünkre

A gyermekkorban fogyasztott túl sok zsír és cukor egy egész életre megváltoztathatja a bélflórát, még akkor is, ha később megtanulunk egészségesen táplálkozni – mondják a University of California, Riverside kutatói, akik a világon elsők között mutatták ki ezt az összefüggést. A probléma hátterében a bélflóra megváltozása, pontosabban az azt alkotó mikroorganizmusok számának és változatosságának visszaesése áll.

„Egereket tanulmányoztunk, ám a megfigyeltek vonatkoztathatók a zsírban és cukorban gazdag nyugati étrenden élő gyermekekre abban a tekintetben, hogy a bélflórájukra gyakorolt hatás még hat évvel a pubertás után is fennállhat” – magyarázta Dr. Theodore Garland, az egyetem evolúciós fiziológus szakértője.

A bélflóra a bélrendszerben található mikroorganizmusok összessége, amelyek javarészt hasznosak, mert segítik az immunrendszer működését, a tápanyagok lebontását és a kulcsfontosságú vitaminok szintézisét. Egészséges szervezetben egyensúly áll fenn a jótékony és a kórokozó mikroorganizmusok között. Ha azonban ez az egyensúly felborul – például antibiotikum, betegség vagy egészségtelen étrend miatt –, akkor megnövekedhet a bizonyos betegségekre való hajlam.

A mostani kutatásban – aminek az eredményei a Journal of Experimental Biology című szakfolyóiratban jelentek meg – Dr. Garland és munkatársai azt figyelték meg, hogyan változik a bélflóra a táplálkozás hatására. Ehhez négy csoportra osztották az egereket: az egyik felüket a megszokott "egészséges" étrendre fogták, a másik felüket kevésbé egészséges "nyugatira", miközben az egyik felüknek biztosítottak egy futókereket a mozgáshoz, a másik felüknek pedig nem.

Három hét után mindannyian visszatértek a megszokott étrendhez mozgás nélkül, ami a rendes laboratóriumi körülményeknek felel meg. Majd 14 hét elteltével a szakemberek megvizsgálták az állatok bélbaktériumainak számát és összetételét. Kiderült, hogy a baktériumok mennyisége – például a Muribaculum intestinale esetében – jelentősen csökkent azoknál a példányoknál, akik zsírban és cukorban gazdagon táplálkoztak korábban. Ez a baktériumfajta egyébként a szénhidrátanyagcserében érintett.

Az elemzések szerint a bélflóra gazdagsága a mozgással is összefügg. Az említett baktériumfajta ugyanis nagyobb mennyiségben fordult elő azoknál az egészségesebb étrendre fogott egereknél, amelyek hozzáfértek a futókerékhez – ám az egykor kevésbé egészségesen táplálkozó állatoknál mindenképpen csekélyebb volt a mennyisége, akár mozogtak, akár nem.

A kutatók úgy vélik, hogy ez a baktérium – illetve az egész baktériumcsalád, amelyikből származik – befolyásolhatja a gazdaszervezet rendelkezésére álló energiamennyiséget. A vizsgálatok még folytatódnak, hogy milyen más szerepe lehet ennek a baktériumfajtának.

Egy másik tanulmány egyébként kimutatta, hogy az igen hasonló baktériumfajokból álló bélflóra mérhetően gazdagodhat öthétnyi edzés hatására, így felmerült, hogy a mozgás önmagában is hasznos lehet.

A friss kaliforniai kutatás fő konklúziója viszont az, hogy a korai egészségtelen táplálkozás negatív következményei hosszabb távúak, mint a korai edzés pozitív hatása. A csapat szeretné megismételni a kísérletet úgy, hogy több időpontban is vesz mintát, hogy világossá váljon, mikor jelenik meg először a változás, és későbbi életszakaszokban is megfigyelhető-e. A jövőbeni eredményektől függetlenül azonban mindenképpen lényeges, hogy a káros hatás így is hosszú távon megfigyelhető, és ezen a későbbi egészséges étrend sem segít.

„Nem az vagy, amit megeszel, hanem az, amit gyermekkorodban ettél!” – összegezte a kutatást vezető szakember.

Mit lehet tenni, hogy egészségesebben egyen a gyerek?

Minden szülő tudja, hogy nem könnyű rávenni a kicsiket a kiegyensúlyozott táplálkozásra. Mégis létezik egy-két trükk, amivel egy idő után garantált a siker.

• Ne szabály legyen, hanem napi rutin! Ha a csemete kizárólag megfelelő falatok közül tud válogatni az asztalnál, a hűtőszekrényben és a konyhai polcon, akkor biztosan nem lesz gond. Nyugodtan el lehet vinni őt a helyi piacra vagy a boltba, hogy friss zöldségek és gyümölcsök közül válogasson. Később pedig akár a bevásárlólista összeállításában és a receptek kiszemelésében is segíthetnek. Így rutinszinten rögzül bennük, mi a helyes, és nem csak "muszáj, mert anya és apa azt mondta" kategória lesz.

• A példa fontosabb, mint az elhangzott szó! A gyermek példamutatás útján tanul. Ha a szülők is egészségesen táplálkoznak, és a tányérjuk felét zöldségek foglalják el az étkezések alkalmával – ráadásul teljes értékű gabona és zsírszegény fehérjeforrás is kerül az asztalra – akkor nem kérdés, hogy meglesz a növekedéshez, a tanuláshoz és a játékhoz szükséges energia.

• Ne legyenek "jó" és "rossz" ételek! Jobb, ha a kicsi megtanulja, hogy bármilyen ételnek lehet helye az étrendben – csak nem mindegy, milyen gyakran fogyasztja és mennyit eszik belőle. A címkézéssel az a gond, hogy a "rossz" szó felébresztheti a tiltott gyümölcs iránti vágyakozást, ami ebben az esetben sokkal inkább tiltott csoki vagy chips lesz. Érdemes inkább csak desszertként kínálni édességet, és akkor is szólni, hogy azt lassan egye.

• Beszélni kell az adagok méretéről! Nemcsak az számít, hogy mit eszik a gyerek, hanem az is, hogy mennyit. Már a legkisebbek is megértik, hogy egy adag rizs vagy tészta mérete megegyezik az öklükével. A fehérje akkor jó, ha tenyérnyi, a zsír – például a vaj vagy a majonéz – akkor, ha hüvelykujjbegynyi. Az előre csomagolt élelmiszerek esetében pedig nyugodtan meg lehet kérni az olvasni már tudó csemetét, hogy keresse meg az egy adag méretére és tápértékére vonatkozó adatokat.

• Tanulja meg, mikor éhes! Mindannyian úgy születünk, hogy pontosan tudjuk, mikor vagyunk éhesek, és mikor kell abbahagynunk az evést. Igen ám, de amint a külvilág ingerei egyre jobban hatni kezdenek ránk, megjelenik a kísértés: a rengeteg rágcsálnivaló és édesség, a hatalmas méretű adagok lehetőségével. Célszerű megtanítani a gyermeket arra, hogy figyeljen oda a saját testének jelzéseire, és nyugodtan hagyja abba az evést, ha úgy érzi, hogy elég volt. Ez sokkal fontosabb, mint a "még egy falatot!" szabály, vagy az, hogy csak üres tányérral lehet felállni az asztaltól.

Bármilyen kétség vagy kérdés esetén pedig nyugodtan segítséget kérhetsz a gyermekorvostól vagy egy tapasztalt dietetikustól.