Ebben az életkorban híznak a legtöbbet az emberek

Ebben az életkorban híznak a legtöbbet az emberek
Sándor Alexandra Valéria
2022. szeptember 8.

Az elhízás egyre több embert érint, és a statisztikák szerint egyelőre nyoma sincs javuló vagy legalább lassuló tendenciának. Sőt, nemrégiben újabb aggasztó összefüggésre derült fény, mert egy kutatás rávilágított: nemcsak, hogy növekszik a súlyfelesleggel küszködők száma, de egyre fiatalabb korban jelentkezik a probléma.

 

Fiatal felnőttkorban kell a legjobban odafigyelni

A Journal of Obesity című szakfolyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint a vizsgálatba bevont személyek több mint felének testsúlya legalább 5%-kal gyarapodott az elmúlt 10 év alatt. Ennél is aggasztóbb adat, hogy egyharmaduknál legalább 10%-os súlygyarapodásról lehet beszélni, egyötödüknél pedig minimum 20%-osról.

És még mindig van valami, ami az említett számokat ennél is vészjóslóbbnak mutatja: a számottevő hízás egyre fiatalabb korban történt, ami azt jelenti, hogy hosszabb időn át cipelik a pluszkilókat.

A kutatók nem titkolták, hogy őket is meglepte az eredmény. „Az emberek nem tudják, hogy a súlygyarapodás nagy része, vagyis a tényleges hízás főleg fiatal korban következik be” – fogalmazott a szerzőként közreműködő Dr. Larry Tucker, az egyesült államokbeli Brigham Young Egyetem sporttudományi szakértője.

 

Magyarország ebben amerikai szinten van

A tanulmányhoz több mint 13 800 amerikai felnőtt adatait vették górcső alá. Az ezredfordulón az ottani népesség nagyjából 30,5%-a számított elhízottnak, ám 2018. környékén ez az arány már 42,4%-ra emelkedett a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention) becslése szerint.

Mielőtt csak legyintenél, és azt mondanád, hogy „Á, nálunk sokkal jobb a helyzet”, inkább hozzátesszük, hogy Magyarországon 2021-ben a felnőtt lakosság 62%-a tartozott a túlsúlyosak vagy az elhízottak közé. A témával kapcsolatos összefüggések megismerése éppen ezért számunkra is kulcsfontosságú mind egyéni, mind pedig társadalmi szinten.

A mostani kutatás eredményei alapján elsősorban fiatal felnőttkorban kúsztak fel a résztvevőkre a kilók. Átlagosan 7,7 kg-ot szedtek magukra a húszas éveik közepétől a harmincas éveik közepéig, 6,5 kg-ot a harmincas és negyvenes éveikben, 4,3 kg-ot a negyvenes és ötvenes éveikben, illetve 2 kg-ot az ötvenes és hatvanas éveikben.

A nők kétszer annyit híztak: átlagosan 5,4 kg-ot a férfiak 2,7 kg-jához képest. A testsúlyváltozásban bőrszín szerinti különbséget is megfigyeltek a kutatók. A legjelentősebb súlygyarapodást az afroamerikai nőknél mérték, 10 év alatt átlagosan 8,8 kg-ot.

 

A hízás okai sokfélék lehetnek

Dr. Tucker hozzátette, hogy az országszerte megfigyelhető hízás okai sokfélék lehetnek. A lakókörnyezet és a táplálkozási szokások lényegesen eltérnek az 50 vagy 100 esztendővel korábbitól. Érdekesség, hogy az elhízottak aránya csak az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején kezdett növekedni.

„Ez annak tudható be, hogy nagyon gyorsan több dolog is történt egyszerre” – magyarázta a szakember. „Ekkor terjedtek el a gyorsételek. Előtte az emberek jobban tudták, hogy mit esznek. Leültek az étkezésekhez. Előre terveztek.” Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy végiggondolták, hogy mit fognak enni, mi lesz a vacsora. Dr. Tucker szerint a gyorséttermi koszt – ami tagadhatatlanul finom, ám tele van kalóriával – megnehezíti, hogy az ember pontosan tisztában legyen vele, mit eszik.

„Nagyon tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy ezt valaki megoldja. Én ebből élek, így megfelelő a súlyom, de azért, mert nagyon is tisztában vagyok a helyzettel” – tette hozzá a tanulmány szerzője.

 

A pluszkilók nem ismerik az esélyegyenlőséget

Dr. Ethan Lazarus, az Elhízás-orvostani Társaság (Obesity Medicine Association) elnöke elmondta, hogy még nem látott olyan tudományos munkát, ami ilyen formában vizsgálta volna az elhízás kérdéskörét. „Ez kétségtelenül rámutat arra, hogy az elhízásnak nem az esélyegyenlőség az alapelve. Sajnos aránytalanul nagy mértékben érinti a már egyébként is marginalizált csoportokat, akik kevésbé férnek hozzá az ellátáshoz” – értékelte Dr. Lazarus, aki nem vett részt a kutatásban.

Ő úgy véli, hogy a nők részben azért lehetnek veszélyeztetettebbek, mert őket több környezeti változás érte az elmúlt öt évtizedben, mint a férfiakat: többen élnek úgy, hogy egyszerre dolgoznak és gondoskodnak a családjukról.

 

„Több pénz, több munka” helyett egészség?

„Sok olyan adatot látni mostanság, ami a magasabb stressz-szintről és a kevesebb alvásról szól, több számítógép előtt töltött idővel. Az lett a megszokott állás Amerikában, hogy egész nap a gép előtt ülünk, aztán hazaérve olyan fáradtak vagyunk, hogy semmi mást nem tudunk, csak a kanapén ülni és játszani a telefonunkkal. Mintha mindig árammal működnénk” – vélekedett a tudományos társaság elnöke. Dr. Lazarus szerint ráadásul az átlagos étrend is ront a helyzeten. Szerinte át kellene gondolni az értékrendünket, és a „több pénz, több munka” helyett érdemes lenne első helyre tenni a saját egészségünket.

Azoknak, akik már pluszkilókkal élnek, azt javasolják a kutatók, hogy táplálkozzanak egészségesen és kérjenek szakértői tanácsot a testmozgással kapcsolatban. Dr. Lazarus mindezt „intenzív életmód-intervenciónak” hívja, ami célba veszi a súlygyarapodáshoz vezető okokat, például a stresszt, az alváshiányt és a társasági eseményeket. Emellett úgy gondolja, hogy gyógyszerek alkalmazására is szükség lehet: számos új készítmény áll rendelkezésre az elhízás ellen. Sőt, előrehaladott állapot esetén akár a műtéti megoldás is megfontolandó.

 

Oktatni kellene a fiatalokat

Dr. Tucker pedig szívesen látna gondosan kidolgozott tananyagot az egészséges táplálkozásról, amit már fiatal kortól kezdve lehetne oktatni. Háttérbe kellene szorítani az étellel való jutalmazás szokását, inkább zöldség- és gyümölcsfogyasztásra ösztönözve a gyerekeket.

„Nem akarjuk, hogy az embereknek az legyen a rögeszméjük, hogy a testsúlyuk határozza meg az értéküket. Az nem lenne egészséges. Ugyanakkor azt szeretnénk, hogy tisztában legyenek vele: nehéz megőrizni az egészséget, nehéz megelőzni a cukorbetegséget, nehéz megelőzni a szívbetegséget, ha az emberek továbbra is meghíznak és elhíznak” – zárta a kutatás eredményeinek értékelését Dr. Tucker.